Először igazolták mikroműanyagok jelenlétét a Balatonban, amelyek ökológiai hatásait is vizsgálta az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft közös kutatásában.
Az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mikroműanyag szennyezések. A nemzetközi kutatások elsősorban a tengerekre fókuszálnak, így a mikroműanyagok édesvizekben való előfordulásáról eddig kevesebb tudományos publikáció született. A mikroműanyagok akut és krónikus hatásokat okozhatnak az élő szervezetekben, továbbá felületükön képesek hidrofób (vízben kevéssé oldódó), emberi eredetű szennyezéseket is megkötni (ilyenek például a különböző gyógyszermaradványok). Így erősíthetik ezek toxikus hatását, és elősegíthetik feldúsulásukat is az élő szervezetekben.
A kutatás elsőként igazolta, hogy a különböző típusú mikroműanyagok 50–100 µm-es tartományban jelen vannak a tó medencéiben. A nagy vízibolha (Daphnia magna) vizsgálatával azt is megerősítették, hogy a mikroműanyagok önmagukban és egyéb, a környezetben ugyancsak mérhető emberi eredetű kémiai szennyezőkkel (pl. gyógyszermaradványok) közösen is élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányt a Science of the Total Environment című rangos nemzetközi szaklapban publikálták a kutatók.
A kutatásról részletesebben ezen a linken lehet olvasni.
A képen a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mintavételi hajója a Balatonon. Fotó: BLKI
