McCartney (79) úgy emlékszik, utoljára a kenyérsütésről beszélgetett ő és Lennon, amikor felhívta telefonon. Kiderült: mind a ketten kenyeret sütöttek éppen – adta hírül a BBC annak kapcsán, hogy megjelent a Beatles zeneszerzőjének új könyve.
The Lyrics című legújabb könyvében számol be Paul McCartney ex Beatle az utolsó beszélgetésükről John Lennonnal. Úgy emlékszik, örült, hogy ilyen nyugis témára terelődött a szó a zenekar felbomlása utáni puskaporos hangulat múltán. A kenyérsütés egyszerű témának tűnik, de annál sokkal többet jelent – magyarázta a zeneszerző gitáros, a legjobb Beatles dalok szerzője.
„Felhívtam Johnt, amíg sült a kenyér, és amikor megtudtam, hogy ő is éppen kenyeret süt, szenzációs volt. Bele tudtunk kapaszkodni ebbe az egyszerű műveletbe. Két fickó a kenyérről beszélget: te hogy keleszted, egész éjszaka hagyod emelkedni a tésztát, vagy mi a technikád?” – meséli, hozzáfűzve, hogy szép volt visszatérni az egyszerű témákhoz. Úgy tudtak újra beszélgetni, mint gyerekkorukban, amikor elválaszthatatlanok voltak.
Lennont New Yorkban, a házuk előtt ölte meg 1980. december 8-án egy őrült rajongó, David Chapman. Már csak ketten élnek a legendás zenekarból, amely – nem túlzunk, ha azt állítjuk – megváltoztatta a világot. Most november végén lesz 20 éve, hogy egy másik Beatle is elment. George Harrison természetes halállal halt meg 2001. november 29-én. 58 évesen gégerák vitte el, bár őt is többször megtámadták a rajongók. Egyszer a felesége mentette meg. Piszkavassal addig ütötte a késes támadót, amíg ártalmatlanná nem tette. Angliai birtokukon történt az eset 1999-ben, ahol visszavonulva éltek. Harrison kertészkedett, meditált. Az anyagi világ elől menekülő milliomos sztár a keleti miszticizmusban találta meg lelki békéjét. Halála után hamvait hindu szertartás szerint a Gangesz folyóba szórták. Sírja nincs, de síremléket több parkban, kertben is állítottak neki.
Harrison szerint két meghatározó dátum volt az életében: 1964, amikor belépett a Beatles együttesbe és 1970, amikor a felbomlás után megszabadult tőlük. Paul McCartney így írja le a gombafejű négyek kapcsolatát: „Olyan volt, mint egy házasság. Szerettük egymást, de annyit voltunk együtt, hogy mindegyikünket idegesítette a másik, elegünk lett egymásból.”
John Lennon volt köztük az okos, Paul McCartney az aranyos, Ringo Starr a jópofa, George Harrison a csendes. Bár Harrison hangszeres tudása messze meghaladta a többiekét, mégis Lennon dominált. Az ő szerzeményeit nem játszották. A zenekar felbomlása után azonban a sors kárpótolta. Amikor mindegyikük szerzői karriert kezdett, ő lett közülük a legsikeresebb, mert egyszerűen csak elő kellett vennie a régi dalait. Elég csak a My Sweet Lord című nagy slágerére gondolni, vagy az All Things Must Pass című albumának dalaira.
Érdekes, ha belegondolunk, a Beatlesben ők négyen együtt óriási, mondhatnánk forradalmi szerepet játszottak a polgári társadalmak korlátainak ledöntésében, magányos útjaikon viszont igazi virággyerekek voltak, akik Hare Krisnát énekelnek. Ahogyan a My Sweet Lordban is: hare krishna, krishna krishna, hare hare.
