Többször rálőttek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő eszéki labdarúgóklub sportigazgatójának az autójára – adta hírül a horvát sajtó. Az igazgató szerencséjére nem ült a járműben. A támadás indítéka ismeretlen. Nem mintha kapcsolat lenne a kettő között, de egy héttel korábban címlapon figyelmeztetett a zágrábi Nacional című magazin a Mészáros-féle cégbirodalom horvátországi terjeszkedésére. A Slobodna Dalmacija viszont az elveszett horvát korona nyomán eljutott a budapesti Parlamentbe.
Féltik a magyaroktól a stratégiai erőforrásaikat, azaz gazdaságuk „koronaékszerét” a horvátok, derül ki a zágrábi Nacional magazin címlapsztorijából. Az INA után most a horvát élelmiszeripari óriás, a Fortenova mezőgazdasági birtok megszerzéséért kavar Orbán Viktor „emberének” a cége, a Mészáros Csoport – állítják.
Fáj a magyarok foga a horvát óriásbirtokra?
Ha külföldön járok, szeretem megnézni, mit írnak Magyarországról az újságok, mert az mindig egyfajta tükör, ami megmutatja, hogy mit gondolnak rólunk. Horvátországban feltűnően ott vagyunk a címlapokon. A május 21-i zágrábi Nacional magazin „exkluzív” információként, szokatlanul terjedelmes cikkben fejtegeti, hogy fáj a magyarok foga az ország stratégiai erőforrásaira, az INA után most lenyúlnánk a Fortenova nevű, 33 000 hektáros mezőgazdasági óriásbirtokot is.
Politikai háttérkavarás
A Domovinski Pokret (Szülőföld Mozgalom) nevű párt azzal gyanúsítja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökét, Jankovics Róbertet, hogy a horvátországi kisebbségek képviselőinek összeugrasztásával nyomást gyakorol az alakuló horvát kormányra. Andrej Plenković miniszterelnökre, annak érdekében, hogy Orbán Viktor politikai ellenőrzése alatt álló, állami közbeszerzéseken hízó vállalkozásnak adják el Horvátország legnagyobb élelmiszeripari cégcsoportját. Három magyar oligarcha is pályázott a mintegy 3500 dolgozót foglalkoztató Fortenovára: Csányi, Jellinek és Mészáros. Közülük az utóbbi cége került be a szűkebb válogatásba a horvátországi Podravka, a Žito és Osatina Grupa mellett. Közülük választják ki a pályázat nyertesét. Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke se nem cáfolta, se nem erősítette meg a lap értesüléseit, bizalmas jellegűnek nevezve a tárgyalásokat.
Az egészből, ha más nem is, annyi azért világos, hogy a magyar miniszterelnök bámulatosan rövid idő alatt meggazdagodott embere tovább terjeszkedik Horvátországban. Az eszéki futballcsapat, a legnagyobb horvát gyümölcstermelő, a RABO és a tengerparti szállodák után most megszerezné a régió legnagyobb élelmiszer-termelőjét is. Akinek futja…
Na, de mi ez a gazdasági infó ahhoz a szenzációhoz képest, amire két „mezítlábas” horvát tudós jött rá és amire a Slobodna Dalmacija című spliti napilap lecsapott? A zadari egyetem régész docense Mato Ilkić és egy karlovaci történész, éremgyűjtő, Dejan Filipčić úgy véli, hogy nem másutt, mint a budapesti Parlamentben kell keresni a horvát Zvonimir király 900 éve eltűnt koronáját.
Beledolgozták István koronájába?
Olyasmi lehet ez a szőrén-szálán eltűnt országalapító korona a horvátoknál, mint nálunk Petőfi csontjainak a keresése. Kedvez a legendagyártásnak, hogy a magyar–horvát kapcsolatok kezdeteit sűrű homály fedi. Mindenesetre tény, hogy I. Béla magyar király leányát, Ilonát (Géza és Szent László magyar királyok húgát) feleségül vette Zvonimir horvát király. Zvonimir 1089-ben bekövetkezett halála után, Ilona, akit a horvátok Szép Helénának neveztek, bátyja, Szent László király segítségét kérte a belviszályok megfékezésében. Ez olyan jól sikerült, hogy Kálmán király kisvártatva, a 12. század elején Tengerfehérvárott (Biograd na moru) horvát királlyá koronáztatta magát. Pontosan abban a dalmát városban, ahol Zvonimirnak a pápától kapott koronáját őrizték egy kolostorban. Ezzel létrejött a magyar–horvát perszonálunió, ami több mint 900 éven át tartott.
Nem értek a koronatanhoz, de ilyen történelmi kontextusban akár valóban beépíthették a Szent Koronába a horvát koronát Zvonimir halála után mintegy 150 évvel, ahogy ez a két tudós állítja tanulmányában és a dalmát újság hétvégi számában. Szerintük éppen ez a koronamix adhatott legitimitást a magyarok királyának horvát területen is. Logikusan hangzik, ámbár furcsa, hogy erre miért csak most jöttek rá, több évszázadnyi keresgélés után. Korábban azt hitték elásták, eladták, beolvasztották… De gondolom, a magyar történészeknek is lesz ehhez még hozzáfűznivalójuk.
Vezető képünk: A Nacional a horvát gazdaság „koronaékszerét” félti. A Slobodna Dalmacija viszont Budapesten véli megtalálni az ősi horvát koronát. Fotó: a szerző