Tálcán kapta a Mol a szerb olajipari vállalat orosz tulajdonrészét, idézi a szerb N1 Bódis Gábor Budapesten élő vajdasági szerkesztő véleményét. Orbán Viktor eldicsekedhet a nagy olajbiznisszel a választási kampányban. A jelentős nemzetközi sikert még a független sajtó is elismeri. Egyedül a horvátok fogadták szkepszissel a Mol–NIS-tranzakció bejelentését.
Európa egyik legjelentősebb szereplőjévé vált az energetikai szektorban a magyar olajipari vállalat a Mol–NIS-tranzakció révén, miután megerősítették a hírt, hogy megszületett a megállapodás az orosz Gazprommal a NIS-részesedés megszerzéséről. Ezzel a döntéssel a Mol gyakorlatilag „Szerbiát tálcán kapja meg” – magyarázta Bódis. A nyélbe ütött üzlet nyilván nem független attól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatot ápol Putyinnal és Trumppal egyaránt, ezért az oroszoknak, de az amerikaiaknak is jobban megfelel Magyarország a NIS-ben, mint egy nyugati cég, például Németország vagy Franciaország. Csak azt nem értik a szerb gazdasági szakértők, hogy vajon miért nem vehette meg Szerbia az orosz tulajdonrészt? Azt kérdezik, ki nem bízik Vučić szerb elnökben, Trump vagy Putyin? Talán ennek a kérdésnek a háttérbe szorítására dobta be azt a hírt Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter, hogy Szerbia 5 százalékkal megemeli a részesedését a vállalatban. Csakhogy nem stimmel a matek, mert ha a Mol megveszi a többségi tulajdonos oroszoktól a szerb olajipari vállalat részvényeinek 56,15 százalékát, a szerb államnak továbbra is a 29,9 százalék marad a kisebbségi tulajdonosoknál lévő részvények mellett. Sőt, a miniszter hozzátette, hogy a jövőbeni adásvételi szerződésnek részese lehet az Egyesült Arab Emírségekből származó arab olajóriás, az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) nevű vállalat is.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is megemlítette az arab céget közleményében. „A tengertől elzárt országok energetikai szuverenitásához a kiszámíthatóan működő, erős helyi finomítók együttműködésére és erős partnerek bevonására van szükség. Ezért a Mol-csoport tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal, hogy az kisebbségi tulajdonosként csatlakozzon a NIS tulajdonosaihoz, úgy, hogy a Mol többségi tulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Készen állunk a feladatra, és folytatjuk az egyeztetéseket partnereinkkel” – idézte Hernádit a közlemény.
A Mol–NIS-tranzakció miatt Szerbia nem aggódik, inkább megnyugvással fogadták a hírt, mert ezzel várhatóan feloldják a Szerbia elleni amerikai szankciókat az orosz tulajdon miatt, félő volt, hogy még a nemzetközi banki tranzakciókat is leállíthatják az oroszok jelenlétét büntetve.
Vučić szerb elnök a davosi gazdasági világfórumon eldicsekedett vele, hogy sikerült beírni a megállapodásba a pancsovai olajfinomítót is, amit szintén átvesz és tovább működtet a Mol. Állítólag a Mol ezt nem nagyon akarta, mert van már két másik olajfinomítója.
A Mol lényegében 2008 óta törekszik a NIS megszerzésére, a terjeszkedésre Szerbia felé. Most az ukrajnai háború a kezére játszotta az üzletet.
El kell mondani azt is, hogy a Mol-nak nincs jó híre a régióban a horvátországi húzásai miatt: bezárta a horvátországi sziszeki finomítót, és késve nyitja meg a rijekai finomítót. Aztán a korrupciós ügy is, amelyben az egykori horvát miniszterelnököt, Ivo Sanadert állítólag 5 millió euró kenőpénzzel megvesztegette a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt az INA horvát olajvállalat megvásárlása kapcsán. A horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-ben megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint az egykori miniszterelnök és a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke, Ivo Sanader emiatt hat év börtönbüntetést kapott. A magyar Mol olajvállalat vezetőjét, Hernádi Zsoltot, aki nem elérhető a horvát igazságszolgáltatás számára, két év börtönbüntetéssel sújtották. Hernádit, aki ettől függetlenül továbbra is a magyar olajóriás élén áll, egy ideig körözte az Interpol a horvát ítélet miatt, de ezt már egy ideje feloldották. Talán a schengeni övezeten belül azonban még érvényben van, ameddig a horvátok vissza nem vonják.
Davor Štern horvát energiaszakértő és egykori gazdasági miniszter egy tévéműsorban kommentálva a Szerb Olajipari Vállalat (NIS) és a magyar Mol üzletkötését, azt mondta, Horvátország is közel állt egy hasonló megállapodáshoz 1998-ban, illetve 1999-ben. Akkor Štern vezette az Inát, és komolyan tárgyaltak a Mol-lal a cégek összeolvadásáról, egy kelet-európai olajvállalat létrehozásáról, de a körülmény miatt ez nem történt meg. „Most Magyarország átveszi a NIS-t, az INA pedig a Mol játékszere marad. Ráadásul a NIS megvásárlásával a Mol nagyobb kereskedelmi területet kapott” – mondta Štern.
A horvátokon kívül végül is mindenki elégedett. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is azt nyilatkozta, elégedett a Mol–NIS-alkuval, szerinte Oroszország jól járt az olajcég eladásával.
Fotó forrása: MTI/Hegedüs Róbert
