Az ügy úgy kezdődött, hogy a kormánybiztos felkérte a közösségimédia-szakértőt az Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatos közösségimédia-feladatok elvégzésére, és úgy folytatódott, hogy a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. nem fizette ki a szakértő munkáját. Utóbbi perre vitte a dolgot. Az alperes ügyvédje szerint a felperes „rossz alperest” nevezett meg.
A felperes a bíróság elé tárta az alperessel váltott e-mailjeit bizonyítván, hogy a kormánybiztos, illetve a biztos személyi asszisztense feladatokkal bízta meg őt. Felperes a munkát elvégezte, de az egymillió forintos munkadíját azóta sem látta.
A kormánybiztos, aki egyben a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának elnöke is, még 2019 decemberében vette fel a kapcsolatot a kéttucatnyi szakmai díjjal rendelkező felperessel, mert úgymond Veszprémről és a közösségi médiáról azonnal ő jutott az eszébe, hangzott el a bíróságon.
A tárgyalóteremben a felperes elmondta: személyesen is többször találkozott a kormánybiztossal és azzal a fiatalemberrel, akitől sajtóanyagokat kapott. Emellett a felperes a kormánybiztos személyes brandjét is összeállította, valamint elkészítette az EKF kommunikációs tervét a közösségimédia-felületekre. Ezt követően a megbeszélések alapján összeállította a szerződéstervezetet, és elkészítette az árajánlatát.
A tárgyalóteremben elhangzottak szerint tavaly márciusban, a Covid megjelenése után a VEB2023 Zrt. munkatársai minden találkozójukat lemondták a felperessel. A kormánybiztos szintén még 2020. március 22-én e-mailben kérte a felperes türelmét, és azt ígérte, majd keresik őt a zrt. új igazgatójával. Attól kezdve a felperes semmilyen megkeresésére nem válaszoltak. Később egy véletlen találkozás során a kormánybiztos közölte, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az alperessel. Pár nappal ezután bekérték a felperestől a számlaadatokat, a felperes pedig másnap el is küldte a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-nek címezve.
A felperes ügyvédje elmondta, hogy a felek nem kötöttek szerződést, az együttműködés a felek között ráutaló magatartás révén jött létre. Az ügyvéd szerint a per jogalapja a szándékos magatartás a károkozó részéről és jóhiszeműség a károsult részéről, akit önhibáján kívül ért károsodás.
Az alperes jogi képviselője szerint a feljelentésben gyakorlatilag egy név szerepel, a kormánybiztosé, és szerinte a felperesi oldal folyamatosan összemossa a kormánybiztos személyét az igazgatósági tagságával. Ugyanis a levelezés a kormánybiztos kabinetje és a felperes között folyt, a kabinet viszont a miniszterelnöki hivatalhoz tartozik, tehát nincs nyoma annak, hogy a zrt. bármilyen szerepet vállalt volna az ügyben. Szokatlan megfogalmazásában: a felperes „rossz” alperest nevezett meg”.
A felperes képviselője szerint viszont nem a vállalkozó és a miniszterelnökség között jött létre a per tárgyát képező jogviszony, hanem a felperes és a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. között.
A per április 22-én folytatódik a Veszprémi Járásbíróságon.
