A tüdőrák alattomos betegség, hiszen korai szakaszában nem, vagy alig okoz tüneteket. Ha viszont már tüneteket észlelünk, akkor azonnal cselekedni kell. Éppen ezért megelőzéssel lehet leginkább a tüdőrák kockázatát csökkenteni. November a nemzetközi tüdőrák hónap.
Ijesztő adatok a tüdőrákról
A rákbetegségek közül világviszonylatban a tüdőrák a leggyakoribb – az összes diagnosztizált rák 11,6 százaléka –, és egyben a legtöbb haláleset okozója is a daganatos megbetegedések között. Évente 1,74 millió ember veszíti életét tüdőrákban. Az ötéves túlélési ráta a közepes jövedelmű országokban az összes tüdőrák-típusra nézve mindössze 19 százalék, ami jóval alacsonyabb például a vastagbélrák (71 százalék), a mellrák (85 százalék) vagy a prosztatarák (98,9 százalék) ötéves túlélési rátájánál. A tüdőrákos betegek száma várhatóan tovább fog növekedni, 2030-ra 2,89 millió beteggel számolhatunk világviszonylatban, és ez a jelenlegi számokhoz képest 38 százalékos növekedést jelent. Az ijesztő statisztikák sorába tartozik az a fontos adat is, hogy a tüdőrák okozta halálozás 80 százaléka a dohányzás számlájára írható.
Miért annyira káros a dohányzás?
A statisztika szerint a dohányzás jelenti a legnagyobb rizikótényezőt a tüdőrák kialakulásában. A dohányzáskor meggyújtott cigaretta füstjében ugyanis több mint 8000 különböző vegyi anyag található, ezek közül számos vegyület karcinogén, azaz rákkeltő. A dohányfüstben található káros anyagok közül leginkább a kátrány, azaz az égéstermék az, amelyik daganatot okozhat a szervezetben, de sok más módon is gyengíti az emberi szervezetet a dohányzás: a nikotin függőséget okoz, az égés során keletkező szénmonoxid pedig a szervek oxigénellátását gátolja.
Mindebből sajnos bőségesen jut a passzív dohányosoknak is, akik belélegzik a közvetlen dohányfüstöt és a dohányzók által kifújt füstöt is, így ők is ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. Szemléletes példa, hogy egy füstös szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha a nemdohányzó ember négy szál cigarettát szívott volna el. Egy még hétköznapibb példával élve, ha egy autóban kell elviselni más dohányzását, akkor egy óra alatt három szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is.
A legtöbbet tehát akkor tehetünk a megelőzésért, ha nem szokunk rá a dohányzásra, illetve 50 év felett évente elmegyünk szűrővizsgálatra. A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb.
Miből tudhatjuk, hogy baj van?
A tüdőrák kialakulásakor kóros sejtnövekedés következik be, amely befolyásolja a tüdőfunkciót, s ez kezdetben négy jellegzetes tünetet okozhat:
köhögés vagy annak megváltozása,
vérköpet megjelenése,
légszomj,
mellkasi fájdalom.
Ezen tünetek észlelésekor a legfontosabb tennivaló, hogy azonnal felkeressük a háziorvost, aki vizsgálatokat (pl. vérvétel, röntgen, szövettani vizsgálat) rendelhet el, tüdőgyógyászhoz irányítja a beteget. Fontos azonban megemlíteni, hogy néha tünetmentes a beteg és a betegség diagnosztizálására csak véletlenül, egy más területre irányuló orvosi vizsgálat során derül fény (pl. mellkasröntgenen).
A tüdőrák előrehaladottabb állapotában további tünetek jelentkeznek, úgy mint rekedtség, nyelési nehézség, erősebb légszomj, fáradtság, fájdalom, vérszegénység.
A fentiek ismeretében nem lehet elégszer hangsúlyozni a dohányzás mellőzését és a korai szűrés fontosságát a tüdőrák megelőzése vagy a már kialakult betegség gyógyítása szempontjából.
