Két intézkedés borzolta a diákok és a szülők idegeit: egyetemi felvételihez kötelező a teljes középfokú nyelvvizsga, aminek megszerzését a kormány külföldi nyelvtanítással szándékozik elősegíteni.
A nyelvvizsgapapírok beszerzése nem egyenlő a nyelvtudással, de a papír nélküli tudással sem állunk elég fényesen. Ennek okairól konferenciák garmadán mondják el tapasztalataikat tudósok és tanárok, ám ezek végeztével nincs sok változás.
Jilly Viktor nyelvtanár tanítványai évtizedek óta örömmel és nagy kedvvel beszélnek, értekeznek angolul. A kiváló pedagógus elsős kisiskolásoktól az érettségire készülőkig tanítja a ma legnépszerűbb idegen nyelvet. Módszereivel a tévénézők is elsajátíthatták valamilyen fokon a nyelvet. Jilly Viktor sokadszorra állítja, hogy az emberek fejében és különösen a döntéshozók fejében még mindig az a képzet él, hogy a nyelvtanulás olyan elvont gondolkodási folyamat, amelynek sikere a kitartó és tudatos tanulástól függ, és hasonlatos ahhoz, ahogyan a fizikát vagy a történelmet tanulják a diákok. Máskülönben miért lepődnének meg azon, hogy sok egyetemista nem képes egy-két év alatt a nyelvvizsgát letenni? Ha arra képesek, hogy anatómiából és római jogból levizsgázzanak, akkor egy nyomorult nyelvet miért nem tudnak megtanulni ennyi idő alatt?
Ha azt akarnánk elérni, hogy egy országban minden gyermek jól tudjon hegedülni és síelni, akkor mindenki számára egyértelmű lenne, hogy az ezekhez szükséges készségek megalapozását már kora gyermekkorban el kell kezdeni. Magunk elé tudjuk képzelni azokat a mozdulatsorokat, amelyeket a hegedülést vagy a síelést gyakorló kisgyerek újra és újra elvégez. Ha tehát jól képzett hegedűtanárok és síoktatók kezdenének foglalkozni kisgyermekeinkkel, akkor a felnövekvő generáció belenőne a hegedülésbe és a síelésbe.
Ebből az következik, hogy a döntéshozók számára még mindig nem egyértelmű: a nyelvtanulás készségek sorozatának az elsajátítása – és ehhez bizony sok idő kell. Tehát nem olyan jellegű, tudatos tanuláson alapuló, elvont gondolkodási tevékenység, mint a fizika- vagy a történelemtanulás.
Jilly Viktor szerint, ha az általános iskola alsó és felső tagozatában megreformálnánk a nyelvoktatást – a tanárképzéssel és a tanártovábbképzéssel egyetemben –, akkor a nyelvtanulás sikeres lenne, és ez a kérdés egyszer s mindenkorra megoldódna.
A témáról bővebben itt.
