Mosolya, beszédmodora, őszintesége megkapó, versei, prózái felkavaróak. Még órákig szívesen hallgattuk volna tegnap este az Olvasólámpa vendégét, Szabó T. Annát a Dubniczay-palotában!
– Hogyan lett költő? – hangzott el Éltető Erzsébet részéről a talán közhelyesnek tűnő kérdés, a beszélgetés folyamán azonban kiderült, hogy az irodalmár alaposan fölkészült a vendégéből, és végig értően tartotta mederben a beszélgetést.
– Nagyon védett, de kiszolgáltatott gyerekkorom volt, amelyet áthatott a diktatúra – válaszolta Szabó T. Anna. – Sokat verset olvastak nekem, és én is sokat olvastam. Juhász Ferencet, Jékely Zoltánt, Áprily Lajost, Szabó Lőrincet, Szabó Magdát. Édesanyámat is Szabó Magdának hívják, így az írónő számomra olyan, mintha rokonok lennénk. Szabó Lőrinccel nagyon hasonló az alkatunk, a világlátásom szinte megegyezik az övével. Sokat olvasott nekem Kányádi Sándor, aki nagyapán jó barátja volt, és nem szabad kihagynom a sorból Nemes Nagy Ágnest sem. Édesapám biológus, mellette megtanultam közelről megvizsgálni a dolgokat, aminek sok hasznát vettem prózaíróként is, de főleg költőként.
Arra a kérdésre, hogy hogyan búcsúzott el Erdélytől, a következőt válaszolta:
– Nagyapámat, aki nyelvész volt, nagyon sokan szerették, tisztelték. Ő 1987 márciusában hunyt el. Ahogy a koporsója mögött ballagtunk a temetőbe, hátranéztem, és láttam, hogy hatalmas tömeg hömpölyög utánunk. Felért egy tüntetéssel. Szerintem ekkor hagytam el a gyerekkoromat, búcsúztam el a szülőhazámtól, novemberben pedig Magyarországra költöztünk. Tizenöt éves voltam.
Évekig úgy tűnt számára, hogy Kolozsvárról, a gyerekkoráról szinte semmit sem írt, mostanában viszont, a régi kéziratait rendezgetve, amelyből egy gyűjteményes kötet készül, megállapította, hogy nagyon is írt ezekről. Regénybe azért nem kezdene bele, mert Tompa Andrea, aki egy évfolyammal fölötte járt ugyanabba az iskolába, nagyon jól megírta a témát tavaly megjelent, Omerta című regényében.
– Én ennek nagyon örülök, mert nekem nem olyan jó a memóriám, mint Andreának, nekem inkább az asszociációs képességem fejlett.
Éltető Erzsébet a költő mérlegjátékát emelte ki, amire felcsillant Szabó T. Anna szeme:
– Ezt így még nem mondta ki senki, de valóban így van. Életem legnehezebb kérdése az objektivitás–szubjektivitás, az értelem és érzelem libikókája.
– Könnyen ír? – hangzott a következő kérdés.
– Nem, de megvárom, míg könnyen jönnek a gondolatok, és amikor már elkezdem, akkor nem olyan nehéz. Verset például addig nem tudok írni, amíg nincs meg a dallam.
Szabó T. Anna a beszélgetés oldásaként felolvasott írásaiból. A Senki madara egy részletének elhangzása után jegyezte meg Éltető Erzsébet, hogy ebben a prózában erősen megjelenik a női szabadság és függetlenség.
– Ezért szól rólam: hogyan legyünk úgy kedvesek, hogy közben mérhetetlenül szabadok vagyunk.
– A Törésteszt című novelláskötetében viszont nincs szabadság, csak 43 fájdalmas történet.
– A megírására a fájdalom, valamint a harag hajtott, és elsősorban a párkapcsolatokról szól. Attól függetlenül, hogy kivételes helyzetben vagyok: egész eddigi életemben szerettek és szerethettem, bennem is van harag. A kötetbe legalább három regénytémát beletettem. Egyszer csak elkezdtem látni a szereplőket. Erre Gyuri biztatott: ő is úgy ír, hogy meglát valakit a múltjából, a képzeletében, és már jön is a történet. Már én is rá merem bízni magam a szereplőimre. Biztosan fogok majd regényt is írni, de ahhoz szükségem lenne három hét egyedüllétre.
(A Művészetek Háza irodalmi sorozata ősszel folytatódik.)
[stextbox id=”grey”]
Szabó T. Anna Kolozsváron született 1972-ben. A szüleivel 1987-ben költözött Szombathelyre, ahol 15 évesen megismerkedett a szerelmével, későbbi férjével, Dragomán György, szintén erdélyi származású íróval. Szabó T. Anna biológus édesapja néhány évig a Veszprémi Egyetemen dolgozott, és akkor a szülők Veszprémben éltek.
– A Hóvirág utcában laktak, és abban az időben sokszor sétáltunk a városban a fiaimmal – mondta nevetve a költő/író.
Szabó T. Anna első verseskötete a költő 17 éves korában jelent meg. Ezt azóta jó néhány kiadvány követte, köztük gyermekkönyvek, verskötetek. Tavaly jelent meg első novelláskötete, a Törésteszt.
[/stextbox]
