Rendkívüli színházi esemény lesz Veszprémben vasárnap: Nagy József világhírű koreográfus OMMA című darabjának magyarországi bemutatója a TÁNC Nemzetközi Kortárs Fesztivál szervezésében.
Valami egészen másra számíthatunk a Franciaországban befutott alkotótól, mint amit eddig csinált. Ezúttal a tánc gyökereihez nyúl vissza és ezzel együtt az univerzum eredetéhez.
A magyarkanizsai származású Nagy József, Szkipe, aki Franciaországban Josef Nadj néven vált ismertté, mindig új kihívások elé állítja önmagát, társulatát, de a közönséget is. Deleuze-t parafrazálva: van valami, ami fontosabb a tettnél, az a valami, ami tettre sarkall bennünket. Nagy Józsefben ez a késztetés hatványozottan jelen van. Pályafutása csaknem négy évtizede alatt a Jel Színházzal Orleans-ban, Párizsban, Avignonban, Magyarkanizsán és Budapesten kiépített egy nagyon sajátos, közép-európai testnyelvet, ami legalább annyira filozófia, mint költészet, vagy pantomim, a megélt tapasztalatnak a végsőkig való kitágítása. Igazából műfaji szempontból definiálhatatlan. Nevezik táncszínháznak, mozgásszínháznak is. Furcsa figurák játszanak benne, inkább karakteres színészek, mint táncosok (fekete öltönyben, keménykalapban), akik komplex zenei és vizuális dramaturgia szerint mozognak, küzdenek, birkóznak a tárgyakkal, egy élet legelemibb berendezéseivel, azt is mondhatnánk, életük koordinátáival.
A vajdaságiak ujjongva ismerték fel ebben a színházban a bácskai kisvárosok világát és nem utolsó sorban Tolnai Ottó költészetét, de Csáth Géza és Kafka prózájának levegőjét, Tadeusz Kantor, valamint Antonin Artaud tanítását is. A tájat és az irodalmat, ahol, amiben Nagy József született és nevelkedett. A francia közönség ebből nyilván a közép-európai vidékiség poétikáját érzékeli elsősorban. Arról, hogy mennyi előadás született ebből a sajátosan izgalmas anyagból (Pekingi kacsa, A rinocérosz hét bőre, A kormányzó halála, Comedia Tempio, Orfeusz létrái és így tovább) pontos leírás, gondolatébresztő elemzés olvasható Darida Veronika Eltérő színterek – Nagy József színháza című könyvében. Ennek a könyvnek a vége felé már olvasható a koreográfusnak az a kijelentése, hogy szükségét érzi kilépni ebből a fekete dobozból. Több mint egy évtizede elkezdett intenzívebben fotózni, bábjátékkal foglalkozni, amiből színház is született, és most meglepetésként előállt ezzel a teljes egészében táncosokkal készült produkcióval, az OMMA cíművel. A cím ógörögül annyit jelent: szem, illetve látvány.
Ahogyan a Pannon Várszínház ismertető szövegében olvashatjuk, „az OMMA a tánc gyökereihez nyúl vissza, lényegi eleme a mozgás, horizontja pedig maga az univerzum. Más szavakkal, az OMMA egy koreografált eredetkutatás, amelynek célja, hogy Josef Nadj következő hipotézisét demonstrálja: a tánc az emberiséggel egy időben született meg. Ha pedig így van, vajon a tánc eredetéhez való visszatalálás nem egyenlő-e azzal, hogy az univerzum eredetéhez találunk vissza? A koreográfus ezt az elvet követve formálta át a táncosai által felkínált nyersanyagot, hogy olyan táncot alkosson belőle és az előadók testéből, amelyen mindnyájan osztozunk, többes számban, határozottan univerzálisan”.
Pillanatfelvétel az OMMA című előadásból. Fotó: Sophie Carles
A HÍD – Vajdasági Alkotók Veszprémben című háromnapos program keretében Nagy József (Josef Nadj) új munkáját vasárnap, november 21-én 17 órakor mutatják be a Hangvillában, a Pannon Várszínház programjában, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként. Előző nap, szombaton 17 órakor Tolnai Ottóval és Nagy Józseffel beszélget Géczi János. Pénteken 19 órakor Ladik Katalin mutatja be az Alice Kódországban című darabját. A John Lennon-díjjal kitüntetett költőnővel, színésznővel, performerrel Ladányi István beszélget az előadás után a Hangvillában.
A vezető képen Nagy József. Fotó: Andrej Avramcsuk
