Enyhén szólva is kockázatos, amit a magyar külpolitika képvisel. Azt a Milorad Dodikot támogatja, aki a boszniai szerb politika egyik legmegosztóbb alakja, aki a délszláv háború után nehezen megalakult Bosznia‑Hercegovina szövetségi állam felbomlásán ügyködik. Hova vezet az Orbán–Dodik‑barátság?
A napokban tett washingtoni látogatása után a Szerb Köztársaság korábbi elnöke, Orbán Viktor szövetségese azt nyilatkozta: a daytoni békeszerződés érvényét vesztette, Bosznia-Hercegovina felbomlása elkerülhetetlen, ahogyan az Európai Unióé is.
Ki hagyta jóvá a TEK‑iroda megnyitását?
Mindez pár nappal azután történt, hogy a magyar TEK teljesen illegálisan „beköltözött” a boszniai Szerb Köztársaság székhelyének, Banja Lukának az elővárosába, Zalužaniba. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Terrorelhárítási Központja irodát nyitott Milorad Dodiknál. Adódik a kérdés: mit keresnek Boszniában a magyar terrorelhárítók? Hogy kerülnek oda?
A horvátországi index információi szerint senki sem kért engedélyt a magyar terrorelhárítók bekvártélyozására. A magyar TEK‑iroda boszniai megnyitóján az ottani Szerb Köztársaság belügyminisztere, Željko Budimir arról beszélt, hogy az irodát „az információcsere, továbbá a képzési együttműködés támogatása miatt hozták létre”. A HVG értesülései szerint Hajdu János, a TEK főigazgatója pedig ugyanakkor azt mondta, hogy „ahhoz, hogy a bűnüldöző szervek, különösen a terrorelhárítással foglalkozó szolgálatok megfelelően tudjanak reagálni a terrorizmus jelentette kihívásokra, nem elegendő az általános együttműködés”.
Sajtóhírek szerint Bosznia-Hercegovina egyetlen biztonsági ügynökségét sem tájékoztatták az iroda megnyitásáról. Egyáltalán, ki hagyta jóvá? Elegendő volt hozzá Orbán–Dodik‑barátsága? Kemal Ademović, a szarajevói parlament felsőházának elnöke „alkotmányellenesnek” nevezte a történteket, mivel a külföldi biztonsági szervekkel folytatott együttműködés a szövetségi államra tartozik.
Oroszország, Amerika, Szerbia, Izrael, Magyarország
Milorad Dodik amerikai útja után úgy nyilatkozott, Washington is támogatja a boszniai Szerb Köztársaság kiválását a föderációból. Eddigi támogatói: Oroszország, Szerbia, Izrael és Magyarország mellett, ha hinni lehet, felsorakozott Amerika is. Mindenesetre Washington jóindulatát mutatja, hogy a Trump-adminisztráció levette Dodikot és munkatársait a szankciós listáról. A 2023-ban és 2024-ben megerősített, majd 2025-ben feloldott szankciók értelmében Dodikot korrupcióval, közpénzek eltulajdonításával és a daytoni békeszerződés destabilizálásával vádolták. Nem utazhatott az Egyesült Államokba, vagyonát befagyasztották. Majd megválasztották Trump elnököt, aki mindettől a kíntól megszabadította.
Egyébként a befolyásos szerb boszniai politikusnak jelenleg igazából nincs is funkciója, amióta át kellett adnia az elnöki posztot. Ugyanis Dodikot 2025 elején eltiltották a hivataltól a daytoni egyezményt felügyelő nemzetközi szervek határozatainak semmibevétele miatt. Ennek ellenére tovább folytatja szeparatista retorikáját, kijelentve, hogy Dayton „halott” és a Szerb Köztársaság jó úton halad az önállósodás felé.
Miért veszélyes az irány, amit az Orbán–Dodik‑barátság nyomán a magyar külpolitika a Balkánon támogat? Csak 30 éve történt, mégis mintha elfelejtették volna, hogy a legvéresebb harcok éppen Bosznia-Hercegovina területén pusztítottak Jugoszlávia szétesésekor. Mintegy százezren vesztették életüket ebben a nagyon vegyes nemzetiségi összetételű volt jugoszláv köztársaságban. A legvéresebb mészárlás Srebrenicán történt, ahol több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai szerb erők. A háború szerb és horvát áldozatokat is követelt.
Az úgynevezett szarajevói szafari, embervadász túrák ügyét most kezdte kivizsgálni a milánói ügyészség, amihez a legfrissebb hírek szerint csatlakozik a boszniai ügyészség is. Többek között arra keresik a választ, hogy kik szervezték és vezették ezeket a túrákat és kik vettek részt benne? Az ügy feltárását Miran Zupanič szlovén rendező Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte. A filmben elhangzik, hogy külföldi üzletemberek jelentős összegeket fizettek azért, hogy emberekre lövöldözhessenek az ostrom alatt lévő város fölötti hegyről, konkrétan a zsidó temetőből, amit a boszniai szerb katonák felügyeltek. Civileket, köztük gyerekeket lőttek le merő szórakozásból távcsöves puskákkal. Kisgyereket az anyja karjában, a másikat a gyerekülésben az apja háta mögött, az autóban és így tovább. Hétvégenként Triesztből repülővel utaztatták az embervadászokat Belgrádba, majd onnan szerb katonák szállították őket Szarajevóba. Domagoj Margetić horvát oknyomozó újságíró állítása szerint Aleksandar Vučić szerb elnök is részt vett a szarajevói embervadászat szervezésében, amit az elnök tagad.
Százmillió eurós magyar támogatás
A 30 évvel ezelőtt a Balkánon megtörtént borzalmakat szem előtt tartva megkérdőjelezhető az a politika, amely a nagy nehezen megkötött békét segítené felrúgni. A magyar külpolitika Dodik-barátsága a békét kockáztatja azzal, hogy a neki tetsző szakadáspolitikai erőt támogatja.
Buda Péternek van az Orbán‑féle politikának erről a Janus-arcúságáról egy részletes összefoglalója. A nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő pontokba összefoglalja többek között a boszniai Szerb Köztársaságnak adott politikai és gazdasági magyar támogatást, például a 100 millió eurós támogatási csomagot, amivel erősíti Dodik pozícióját, de nem feledkezett meg arról sem, amikor a TEK egy nagyobb egységét odaküldték Dodik kimentésére. Azóta pedig csak bővült a lista, például a TEK‑iroda boszniai megnyitásával. Mi a célja a magyar külpolitikának mindezzel?
Vezető képünkön a TEK egy Lenco páncélozott járműve látható. Forrás: dailynewshungary.com
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
