Az Európai Bizottság meghívására 150 uniós állampolgár utazott Brüsszelbe, hogy részt vegyen a Civil Panel rendezvényén, ahol a 2028-ban induló költségvetési ciklusra tehettek ajánlásokat, iránymutatásokat. Piotr Serafin, a költségvetésért felelős biztos azt mondta, nagy segítséget jelent a számukra, hogyha ennek a tervnek a felállítására adnak útmutatást az unió polgárai.

A jelenlegi EU-költségvetés 2021-től 2027-ig tart, a hétvégén a 2028-ban kezdődő következő ciklus szerkezetéről vitázhattak a polgári panel résztvevői. A személyes megkeresés után a 27 tagállam állampolgárai online regisztrálhattak a programra, amiből végül 150-en kerültek kiválasztásra. A szervezők próbálták a legnagyobb lefedettséggel képviseltetni az uniós társadalmat, de nagy valószínűséggel a teljesen anti-uniós beállítottságúak nem éltek a lehetőséggel.

Akik részt vettek az ajánlások megfogalmazásában

A panelbeszélgetések három részből álltak, az első és az utolsó személyes jelenlétet igényelt Brüsszelben, a második pedig online részvételt. Hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a programot, a szervezők minden költséget fedeztek, szükség szerint a kísérőkét is, s minden munkaeszköz a rendelkezésükre állt. A legfiatalabb résztvevő 16, míg a legidősebb 81 éves volt. De akadt olyan anyuka is, aki magával hozta a kisbabáját, így a hangulat nagyon családias, színes és barátságos volt. 

Emellett az online térben is zajlik egy vita, ahova május végéig bármelyik uniós állampolgár küldhet megjegyzéseket, ajánlásokat az EU költségvetését illetően. Idáig több mint ezer komment érkezett.

A Veszprém Kukacot csak a zárópanelre hívták meg Brüsszelbe, amit ezen a hétvégén, május 16. és 18. között tartottak meg. Erről rövid videós bejelentkezést is készítettünk. A program két plenáris ülésből és egy csoportos munkanapból állt. A 150 fős Civil Panel 12 munkacsoportba osztva dolgozott.

A kezdetektől fogva ezekben a csapatokban a demokratikus vitának adtak helyet. Az elmúlt hétvége az ajánlások véglegesítéséről, a prioritások konkretizálásáról szólt. A panelbeszélgetések során a résztvevők a saját anyanyelvükön kommentelhették a témaköröket, illetve tolmácsok segítségével hallgathatták meg mások véleményét. A munkájukat professzorokból, tanácsadókból és egyéb szakértőkből álló csapat, úgynevezett Tudásközpont támogatta, akik készségesen válaszoltak az állampolgárok kérdéseire.

Az ajánlások megfogalmazása során számos szempontot vettek figyelembe – az előállítási folyamatokat, a piaci versenyt, az etikai aspektusokat, a személyiségi jogokat, a politikai turbulenciát, az oktatási szükségleteket, az egyenlőség és elérhetőség biztosítását, az európai szuverenitás fontosságát és a biztonsági kérdéseket, hogy csak párat említsek.

A magyar és a nemzetközi csapat

A tagországokból demográfiai alapon hívtak meg lakosokat. A programra ötfős magyar delegáció is kiérkezett, akik közül ketten Debrecenből, ketten Budapestről, egy hölgy pedig Velencéről származott. A csapat összeállítása során figyeltek arra, hogy szerepeljenek a nők és a férfiak, illetve mindenféle korosztály képviseltesse magát.

Habár a tagállamok résztvevőinek többsége végig szkeptikus maradt a Civil Panel jelentőségét illetően, örömmel és aktívan vettek részt a beszélgetésekben. A zárógondolatoknál többen arról számoltak be, hogy bár korábban sokkal inkább összpontosítottak a nemzeti megoldásokra, már jobban tudnak kapcsolódni az uniós látásmódhoz. 

– Meglepődtem, hogy bekerültem a projektbe, de nagyon jó volt itt lenni. Azt éreztem, hogy egy csomó olyan dolgot láthatunk meg élhetünk át, amire egyébként nem sokszor nyílik lehetőség. A csoportmunka során lehetőség volt a vélemények kifejtésére, ütköztetésére és szerintem helyén való, hogy az unió megpróbálja kikérni az emberek véleményét, még akkor is, ha ezt a maga módján teszi – mesélte lelkesen a konklúziók bemutatásáról szóló ülés szünetében a 27 éves, budapesti lány. – Nyilván, az is kérdés, hogy mi lesz belőle, vagy mekkora súlya van ennek az egésznek.

– Úgy megyek haza, hogy valódi európai polgárnak érzem magam – kommentálta egy olasz férfi az eseményt.

– Tényleg komoly kihívás volt intellektuálisan, de nagyon izgalmas élmény volt – mesélte egy francia résztvevő. – Bátorítom a többi polgárt is arra, hogy vegyen részt hasonló kezdeményezésekben, ha lehetősége nyílik rá a jövőben.

A prioritási sorrend

A vasárnapi záróeseményen összesen 22 prioritási pont hangzott el. A résztvevők a digitalizáción, az oktatáson, a védelmen, a fejlesztéseken és a migráción túl még számos szempontot megvizsgáltak. A végső szavazáson pedig összeállt egy tízpontos lista arról, hogy mit tekintenek elsődlegesen fontos költségvetési pontnak az uniós állampolgárok.

A legégetőbb problémának a mindenki számára elérhető minőségi egészségügyet találták. A regionális egyenlőtlenségek csökkentését tűzték ki második célként, ennek fontosságában is szinte mindenki meg tudott egyezni. A harmadik prioritás pedig a fiatalok lehetőségeinek tágítása, a versenyképességük támogatása – itt a fizetetlen gyakornokság problémáját is megemlítették. Mindezek után az oktatás és a védelem kérdésköre következett, azonban ezek már nagyobb megosztottságot generáltak a résztvevők körében.

A migrációs politikát, a biztonsági kérdéseket övezte a legnagyobb vita, de az unió szerepkörét és értékeit is sokszor máshogy látták a polgárok. Azonban különösen nagy teret kapott az európaiság, mint érték, az identitás témaköre és az, hogy miként lehetne tovább népszerűsíteni, még transzparensebbé tenni a működését és még inkább egységesíteni az itt élők közösségét. 

Magyar állampolgárként, megfigyelőként kísértem végig az eseményeket, megragadó élmény volt látni a sok-sok különböző nemzetiségű szomszédot. Segített abban, hogy ne csak a helyi problémákon és megoldásokon, identitáson gondolkozzak, hogy nagyobb egész részeként értelmezzem a hazámat.

Az EU számára minden tagállam fontos, problematikusabb és kevésbé problémás korszakoktól eltekintve. Ezt mi is el tudjuk mondani az EU-ról, netán az aktuális félelmeink, benyomásaink alapján ítélünk?

Képek: a szerző