Színháztörténeti pillanat Veszprémben: december 30-án háromszázadik alkalommal láthatja a közönség a Pannon Várszínház A Pál utcai fiúk című előadását. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón részt vett Dés László és Geszti Péter is.
Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, A Pál utcai fiúk rendezője bevezetőjében elmesélte, hogy 2016 tavaszán Krámer Györggyel, az előadás koreográfusával meglátogatták Dés Lászlót Szigligeten, aki akkor eljátszott nekik egy-két dalt a készülő előadásból.
– A Pannon Várszínházban 2017-ben volt A Pál utcai fiúk premierje. Molnár Ferenc nem jött el, nem ért rá, de a többiek itt voltak – mondta nevetve Vándorfi László. – A darabot azóta is töretlen sikerrel játsszuk. A 300. előadásunkat a Veszprém Arénába visszük. Ígérjük, jó lesz, kivetítőkkel, 3000 nézővel, meglepetésekkel.
Azoknak szóljon az előadás, akik ma nézik
– A jogtulajdonosok sokáig nem adták nekünk a jogot – kezdte Dés László, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző, érdemes művész. – A musical műfaja úgy van elkönyvelve, hogy az egy hígítás, minden komoly művet felpancsol. Mi a tartalomnak megfelelően szerettük volna megcsinálni. Aztán Geszti Pétert mégiscsak felhívták a Lukin-gyerekek, a sok jogtulajdonos közül ketten, Péter pedig gyorsan hívott engem, hogy mielőbb csináljuk meg. Felkerestük Marton Lászlót, a nagy Molnár-rajongót, a Vígszínház rendezőjét, hiszen ez a színház volt sokáig a Molnár-bemutatók színhelye. Marton nagyon örült, elvállalta a rendezést, és megszületett az előadás.
A Pál utcai fiúk című regény egy pedagógiai lapba nevelő célzattal készült sorozatból született, amit Molnár Ferenc 1907-ben írt a saját gyerekkori élményei alapján. A regény az 1890-es években játszódik. A regény alapján készült előadásokat már a két világháború között elkezdték játszani, de ezek nem arattak nagy sikert, ahogyan a rendszerváltozás utáni változatok sem.
A sikerhez kellett az alkotócsapat – Grecsó Krisztián szövegíró, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Geszti Péter dalszövegíró, Dés László zeneszerző – döntése: azoknak szóljon az előadás, akik ma nézik, és ne 14 évesek játsszák, hanem huszonéves színészek alakítsanak 17–18 éves szereplőket.
– Meg akartuk őrizni Molnárt, de a dalok és a dialógusok a ma nézőihez szólnak – magyarázta Dés László. – Ez mindent eldöntő kérdés volt. Azt is mi döntöttük el, hogy nők egyáltalán ne szerepeljenek az előadásban. Ráadásul A Pál utcai fiúk egy leíró regény, kevés benne a dialógus. Ezért is volt nehéz színpadra adaptálni. Eleinte úgy éreztem, nem tudok mit kezdeni a feladattal. Már egy hete tartózkodtam Szigligeten, Kassák önéletrajzát olvastam, amikor megjelent Török Ferenc rendező. A vele való beszélgetés olyan inspiráló volt számomra, hogy másnap reggeltől estig egy ültő helyemben megírtam az előadás nyitányát. Onnantól fogva ment a dolog. Izgalmas munka volt.
A mi érdemeink eltörpülnek Molnáréi mellett
– Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy sikeres az előadás – tette hozzá. – Nem tudok arról, hogy a veszprémin kívül még egy előadás megérte volna a háromszázadikat. A Vígszínházban ebben a hónapban lesz az ötszázadik A Pál utcai fiúk, de a veszprémi háromszázadik sokkal nagyobb dolog, mint a budapesti ötszázadik.
– Nem véletlen ez a siker: a mi érdemeink eltörpülnek Molnáréi mellett, aki 26 évesen írta meg a regényt – mondta Geszti Péter, Artisjus- és EMERTon-díjas rapper, dalszövegíró, producer. – A Pál utcai fiúk a magyar irodalom szívcsakrájának a közepén helyezkedik el. Belőlünk, magyarokból a legjobbat írta bele Molnár. A mi lehetőségünk az volt, hogy a kötelező irodalomból egy szabadon választott mű szülessen. Ne csak fájjon, hanem reményt és inspirációt kapjanak belőle a nézők. Van egy furcsa régió Európában, amelyben a hős áldozata sem hozza meg a jót, az eredményt, de az embernek ettől nem elmegy a kedve az élettől, hanem megjön.
– A sikernek van még egy összetevője – gondolkodott el Geszti Péter. – A regény a XIX. század végén játszódik, amikor Magyarország a legszebb, polgáriasodó szakaszában van. A gyerekek is polgárok akarnak lenni, azért alakítanak gittegyletet. Molnár Ferenc zsenialitása, hogy tökéletes gyerekkaraktereket ír le, amelyek valamelyikében mindenki megtalálja magát. Molnár elképesztő egyszerűséggel, könnyedséggel írta meg A Pál utcai fiúkat. Tulajdonképpen ezzel és Kosztolányi Édes Annájával indul a modern magyar regény. Dés Lászlóval úgy véltük, csak jó történetből lehet jó előadást csinálni, olyanból, aminek van mélysége, drámája.
– Ez egy társasjáték: mindenkinek bele kell tennie magát, mindenkinek tehetségesnek kell lennie, és természetesen az egész csapatnak jónak kell lennie – jegyezte meg Dés László.
Bokával kelek, Bokával fekszem nyolc éve
Szelle Dávid a bemutató óta játssza Bokát.
– Amikor az ember hozzányúl egy karakterhez, akkor önmagából is ad bele – magyarázta. – Én viszont azt vettem észre, hogy magam is tanulok Bokától. A bőröm alatt van, vele kelek, vele fekszem nyolc éve. Szerintem az a darab titka, hogy olyan egyszerűen szól alapvető emberi tulajdonságokról, hogy az mindenki számára befogadható. Elképesztő élmény egy ilyen színháztörténeti pillanatban benne lenni.
Vezér Dávid, az Art Media ügyvezetője, A Pál utcai fiúk 300. előadásának promótere, társzervezője elmondta, hogy már megkezdődött a jegyértékesítés. Jegyeket a Hangvillában, a Tourinform Veszprém irodában és a cooltix.hu-n lehet vásárolni.
A vezető képen balról jobbra: Szelle Dávid, Geszti Péter, Dés László, Vándorfi László. Fotók: a szerző
