A csopaki önkormányzat képviselő-testületének ez év júniusi határozata alapján a Kerekedi-öböl területén ismeretlen befektetői csoportok, akár 10 százalékos beépítettség mellett, szállodákat, apartmanházakat építhetnek – áll abban a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, ami egy internetes portálon jelent meg, és tiltakozó aláírásokra kéri a Balatont féltő támogatókat.
Az előkészületi munkák már megkezdődtek – írják –, sőt a júliusi ülésen elfogadott önkormányzati határozattal a 0221/12, 0221/48, 0221/50 és 0223/3 Hrsz. területeket kiemelt fejlesztési területekké nyilvánították, így meggyorsítva a beruházás és az ehhez szükséges területátsorolás előkészítését. Az elfogadott határozatok értelmében – a polgármester, Ambrus Tibor kérésére – a beruházónak az átminősítésből adódó értéknövekmény 20 százalékát, mint egyszeri hozzájárulást kell az önkormányzat számlájára befizetni.
A polgármesternek címzett petíciót szeptember 23-áig itt lehet aláírni. A kezdeményezés célja a településen élők érdekeinek védelme, környezetük természeti értékeinek megóvása, Csopak és a Kerekedi-öböl arculatának megőrzése.
A levél írói egyrészt amiatt aggódnak, hogy a beruházás a Kerekedi-öböl beépítésének csak az első fázisa lesz. Amennyiben a most érintett területeken egy ilyen léptékű beruházás meg tud valósulni, akkor a következő fázisokban az egész Tüskésalja terület (összesen ~14ha/140.000 m2) beépítése várható. A tervezett 10 százalékos beépítettség 14 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületegyüttes kialakítását teszi lehetővé, amin több száz apartman létesülhet. Ha az apartmanok nagy része a későbbi tulajdonosok tartózkodási helye is lesz, akkor a település lélekszáma akár 30 százalékkal is megnövekedhet. Ez már a választójogi és érdekviszonyokat is jelentősen átírhatja.
Másrészt kifogásolják, hogy a tulajdonos már a beruházás megkezdése előtt nagyarányú fakitermelésbe kezdett a területen, amire nem volt sem felhatalmazása, sem mezőgazdasági indoka. A természeti értékek ilyen fokú semmibevétele mindjárt a kezdetekkor előrevetíti, hogy az ökoszisztémára a későbbiekben se lesznek tekintettel, ami pedig visszafordíthatatlan természetpusztuláshoz vezet, és a Balaton egészére kihat. A Kerekedi-öböl ma még egyike az északi parti érintetlen nádasainak, sok ezer védett növény és állatfaj otthona.
Harmadsorban arra emlékeztetnek, hogy Csopak a Balaton-felvidék kapuja, a közúton és vízen ide látogató emberek elsődleges látványképe a jelenlegi csopaki városkép a Kerekedi-öböl természetességével. A 2018-ban a polgármester által is jegyzett településképi arculati kézikönyv ennek a megőrzése céljából jött létre, és abban nyoma sincs egy közvetlenül a természeti tájba illesztett, modern, apartmanházas épületegyüttesnek.
Ambrus Tibor polgármester a nyár folyamán a megyei lapnak így nyilatkozott: „A tulajdonos – aki harminc esztendeje az – beadott egy kérelmet övezeti átsorolásra. Senki ne gondolja azt komolyan, hogy egy Balatonra néző, 10 hektáros területen kukoricát vagy burgonyát fognak termeszteni akár 10 év múlva is. Ez naivitás. Erre azt találtuk ki, hogy legfeljebb 10 százalék beépítéssel lehessen tervezni a területre. A rendezői tervet készítők a hatóság felé ezt fogják javasolni, hiszen ha ezt a területet meg akarjuk menteni, csak úgy sikerülhet, ha ellenőrzött körülmények között, minimális beépítést engedélyezve próbálunk hatást gyakorolni.” Hozzátette még, hogy „nehéz helyzetben vannak, mert a környéken olyan mértékű építési láz van, hogy az Csopakra is hatni kezd. Ennek képviselőtársaival igyekeznek megálljt parancsolni.”
[stextbox id=”grey”]A csopaki Kerekedi-öböl természetvédelmi terület, mely Csopak és Balatonfüred között húzódik. 64 hektáros területével az északi part legnagyobb, még valamennyire érintetlen partszakaszainak egyike.
A terület védetté nyilvánítását helyi társadalmi szervek kezdeményezték az érintett önkormányzat támogatásával, így 1992-től hivatalosan is a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park védettségét élvezi. (forrás: geocaching.hu)[/stextbox]
