A 2026-os parlamenti választások közeledtével az ACT-koalíció (aHang, CKA, TASZ) és a Political Capital szakértői közös fórumon mutatták be, hol sérülhet a választói akarat, milyen torzító hatások működnek a rendszerben és mit tehetnek az állampolgárok a visszaélések megelőzéséért – a szavazóhelyiségekben és az online térben egyaránt. A minapi műhelybeszélgetést a Tiszta szavazás koalíció hívta életre.
A Tiszta szavazás 2022 óta visz szemléletformáló és jogsegélyjellegű programokat az ország több pontjára, az aPontok hálózatán keresztül is. Havay Fanni, az aHang veszprémi koordinátora ismertette a szervezet céljait és eredményeit. Civil nyomásgyakorlással elért közös sikerként említette több ügy – köztük a közbeszédet erősen foglalkoztató esetek – előremozdítását, illetve azt, amikor a kormány az elnémítási törvénytervezet kapcsán visszakozott. Az aHang 13 megyében van jelen, és petíciót indított azért, hogy az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a 2026-os választásokon a szokásosnál több megfigyelőt küldjön Magyarországra.
Mire figyeljünk a választási eljárásban?
Döbrentey Dániel, a TASZ választójogi projektkoordinátora áttekintést adott a választási rendszer fő elemeiről és a visszaélések fogalmi köréről. Hangsúlyozta, hogy a választási visszaélés tágabb kategória, mint a köznyelvben használt csalás, mert nem csak a szavazás napján elkövetett cselekményeket fedi le. A visszaélések egy része bűncselekmény lehet, de nem minden jogsértés. Például a választók urnához való szállítása önmagában nem az. Rámutatott a választási eljárás alapelveire (a választás tisztasága, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás), és gyakorlati jogorvoslati tudnivalókat adott.
A választási rendszer kapcsán kitért a nemzetiségi és pártlisták viszonyára, a töredékszavazat fogalmára, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi listákra adott szavazat miatt a választó nem szavazhat pártlistára. Értelmezése szerint a legtöbb nemzetiség esetében a mandátumszerzés matematikailag rendkívül nehéz, ami a szavazat elpazarlásának kockázatát veti fel – e dilemmák mérlegelésére buzdított. A TASZ tematikus oldalán mintadokumentumok érhetők el a leggyakoribb visszaélések bejelentéséhez, és a szervezet forródrótot is fog üzemeltetni a választás idején. Fontos elemként emelte ki a nemzetközi megfigyelők jelenlétének visszatartó erejét, valamint a sajtó szerepét. A média beléphet a szavazókörökbe, és hosszabb ideig is tartózkodhat ott, ami nagyobb átláthatóságot tesz lehetővé.
Online tér: politikai hirdetések és AI-tartalmak
Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője az online kampányok aktuális trendjeit mutatta be. Elmondása szerint 2019 és 2025 között több tízmilliárd forintot költöttek politikai tartalmak hirdetésére Magyarországon (kb. 18 milliárdot a Meta, 3 milliárdot a Google felületein). Felidézte, hogy október 10-étől új, uniós szabályozás vonatkozik a politikai hirdetésekre, mégis látni a tiltott kategóriába eső példákat. Konkrét hirdetőket is említett, és jelezte, ezeket jelenteni lehet (és kell is) a platformoknál.
A mesterséges intelligenciával készült képek és videók kapcsán Molnár szerint nem az a cél, hogy ne lehessen észrevenni a manipulációt, hanem hogy olcsón és tömegesen juttassák el az üzeneteket. Ez a valóságérzékelés homályosodásához, a polarizáció növekedéséhez és az eleve egyenlőtlen politikai verseny további torzulásához vezethet. A befolyásolás nemcsak országos, hanem megyei, helyi médiumok szintjén is zajlik. A fizetett hirdetések mellett különféle organikus módszerek is megjelentek. Molnár példaként említette a Harcosok Klubja típusú zárt kommunikációs köröket és a Digitális Polgári Köröket. Utóbbiak tematikus vagy területi alapon szerveződve igyekeznek növelni a láthatóságot és a bevonódást. Tapasztalataik szerint a chatcsatornák válnak a politikai kommunikáció leghatékonyabb terepeivé.
Mit tehet az állampolgár?
A választás tisztaságának védelme a felkészüléssel kezdődik. Pár nappal a szavazás előtt érdemes ellenőrizni, hogy a névjegyzékben minden adatunk helyes-e, nem történt-e akaratunk ellenére átjelentkezés vagy nemzetiségi névjegyzékbe vétel. Ha bármi gyanús, időben kérjünk tájékoztatást a hivatalos választási szervektől! Ilyenkor még van mozgástér a korrekcióra.
A kampány során és a szavazás napján tapasztalt jogsértéseket nem elég szóban továbbadni, dokumentálni kell. A megszólalók szerint lehetőség van kép- és hangfelvétel készítésére, amelyek később bizonyítékként szolgálhatnak. A jó dokumentáció konkrét. Rögzíti az időpontot, helyszínt, a történteket, az érintett szereplőket, és mellékeli a fotót, videót vagy képernyőképet. A szavazatszámláló bizottság (SZSZB) jelenléte kulcsfontosságú. Ha jogsértés gyanúja merül fel, a bizottság jegyzőkönyvben rögzítheti az esetet, ami a további eljárás alapja lehet.
Jogorvoslatra a kifogás a legközvetlenebb eszköz. Bárki benyújthatja – akár e-mailben. A határidő három nap, és a bizottság újabb három napon belül dönt róla. Ha szükséges, fellebbezésre is van mód, ezt azonban már csak az ügyben érintett fél nyújthatja be. Az eljárás kimenetele a pénzbírságtól az eltiltáson át a szavazás megismétléséig terjedhet.
Az online térben szintén nélkülözhetetlen a tudatosság. Ha tiltott vagy megtévesztő politikai hirdetésbe ütközünk, a platformok beépített jelentési funkcióit érdemes használni (a posztok jobb felső sarkában). Célszerű a hirdetéstárakban rákeresni a konkrét hirdetőre, onnan indítani a bejelentést, és képernyőfotót készíteni a bizonyításhoz. Elutasítás esetén kérhető második körös ellenőrzés is.
Végül, de nem utolsósorban a jogok ismerete, a precíz dokumentálás, a bejelentési csatornák használata és a nyilvánosság bevonása együtt adnak valódi állampolgári eszköztárat. Ezek nem pártpolitikai állásfoglalások, hanem a tiszta, kiegyenlített választási verseny közös garanciái.
Fotók: a szerző
