Táblákkal kezükben állnak ki iskolájuk elé az engedetlen tanárok. A folyamatos fenyegetések ellenére napról napra hirdetik: a sztrájk alapjog. Mindeközben a kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két pedagógus-szakszervezet alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kormány február 11-i rendelete ellen, amely a sztrájkjog gyakorlását teszi lehetetlenné.
Több vidéki általános iskola udvarán az éjszaka leple alatt színes krétával rajzolták föl az utóbbi napok jelmondatát: a sztrájk alapjog. A tankerületek vezetői utasították az iskolák igazgatóit a képek eltüntetésére. A következő éjszaka a járdákon volt olvasható ugyanaz az állítás. Ekkor pedig a polgármesteri hivatalokból érkezett a parancs, tilos az aszfalt rongálása. Veszprémben is kaptak fenyegető telefonokat tanintézmények, a sikálás nyomai a megyeszékhelyen is láthatók. „Természetesen” az iskolák kerítését is ellenőrzik, azokra is tilos bárminemű felirat elhelyezése.
Molinók, táblák
120 kilométer a demokrácia gyakorlásában fényévnyi távolság, de a figyelmes Facebook-olvasó a közösségi médiában is láthatja, már a fővárosban és környékén is megcsörrenhettek a telefonok, tanárok molinókkal, táblákkal a kezükben hirdetik, ők is résztvevői az engedetlenségi mozgalomnak.
Semmi sem szegi kedvét a pedagógusoknak; hirdetik, sem párt, sem társadalmi szervezet nem befolyásolja őket, egyszerűen csak lehetetlen ilyen körülmények között vállalni a felnövekvő generációk oktatását, nevelését.
Krónikus tanárhiány
Városi iskolákban nincs kémialabor, a kémiatanárok iskolákról iskolákra utazva tartják meg óráikat. Az egyszerűség és a spórolás miatt tömbösen, vagyis két órában öntik a gyerek fejébe képletek tömkelegét – merthogy kísérletezni még a középiskolákban sem mindenhol tudnak. A fővárosban Facebookon keresik a jó nevű gimnáziumokba a matematika- és a fizikatanárokat. A középiskolák versenyeznek a negyed- és ötödéves tanár szakos egyetemistákért.
Noha erről olvasunk az internetes portálokon mindennap, a kormánysajtóból tájékozódók erről nem is hallottak.
Az engedetleneket szándékosan tartják bizonytalanságban az oktatás irányítói. Egyelőre nem foglalkoznak a büntetésekkel. Ha majd jut ideje a kormányfőnek apróságokkal foglalkozni, akkor majd retorziót hirdetnek.
Közben a két pedagógus-szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszukkal azt kívánják elérni, hogy a legfelsőbb jogi fórum minősítse Alaptörvény-ellenesnek a február 11-i kormányrendeletet és semmisítse meg azt.
Megnyirbált sztrájkjog
Szerintük a rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését is. A jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét.
A sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és feltételeit – az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nem peres eljárást megelőzve – rendelet határozza meg.
A sztrájkjog gyakorlása akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás mint a sztrájkjog lényegi eleme.
A szakszervezetek bizakodóak
A szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.
Fotó: merce.hu
