Amíg a szülők a tanárhiány miatt hajlandók kifizetni gyerekeik különóráit az általános és a középiskolákban egyaránt, nem sokat változik a közoktatás. Úgy tűnik, évek óta senkit nem érdekel, hogy diplomás pedagógusok ezrei hiányoznak az iskolákból, a szülők zsebből finanszírozzák az elmaradt tanórákat.
Az iskolaszék intézményének kellene biztosítania, hogy a szülők „udvari” felhangjai elérjenek az igazgatói vagy a tankerületi irodákba. Elvétve, valamilyen elmérgesedett helyzetekben hallani egyes tanárok állásfoglalásáról, noha joguk lenne beleszólni az iskola működési rendjébe (nyitvatartás, vezetői és tanári benntartózkodás), a napközi és a tanulószoba működésébe, a kollégiumi elhelyezés elbírálásába. Javaslatot tehetnének a fegyelmező intézkedések formáiról és azok alkalmazási elveiről, a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mi több, az intézmények alapjait képező pedagógiai program minősítése is feladatuk. Amihez szorosan kapcsolódik, hogy kik hajtják végre, milyen szakmai végzettséggel rendelkező tanárok valósítják meg azt.
Kétségbeesetten keresik a pedagógusokat az iskolák. Már ma 16 ezer tanár hiányzik a közoktatásból. Öt éven belül 22 ezer pedagógus hiányzik majd a rendszerből – hangoztatta Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ez pedig azt jelenti, hogy helyettesítéssel ezt már nem lehet pótolni. Gyermekeink jövőjét fenyegeti a kormány. A szakszervezete évek óta félreveri a harangot a tanárhiány miatt. Az szerintük a közoktatás összeomlásához vezet, de nem hallottuk egyszer sem, hogy az iskolaszékek kiálltak elmondani, szerintük sem mehet így tovább, gyermekeik jövőjét fenyegeti a kormány. Az a kormány, amelyik naponta világos üzenetet küld az általa értékesnek tartott tevékenységekről.
Például 18 éves, 8 általánost végzett embereknek hirdet határvadász állást havi bruttó 400 ezer forintos fizetéssel. Ugyanaz a belügyminiszter írja ezt alá, aki pontosan tudja, hogy diplomás, 14 éve a pályán lévő pedagógus bruttó 314 ezer forintot keres. Előbbieket 160 órában képzik a toborzási hirdetmények szerint, az utóbbiak minimum 8 félév után államvizsgázhatnak. Hogy a baj nagyságával az oktatás irányítóin kívül a minisztertanács is tisztában van, azt tökéletesen igazolja egy könnyítés, miszerint nem szükséges megvárni a diplomát, már egyetemi hallgatóként is megkezdhetik a tanítást a diákok.
És persze igyekeznek pótolni a nemlétező tanerőt számtalan módon: nem feltétel, hogy a matematikát olyan pedagógus tanítsa, aki abból diplomázott. Ha a napközis elvállalja, boldogan megkapja az egész felső tagozat óráit, elvégre a matek fontos, abból nyolcadik félévkor felvételiznek a diákok. Túl sok kockázat sincs: ha igazolják, hogy minden órán volt bent tanár, akkor perekre sem kell számítaniuk, a szülők pedig úgyis megfizetik a magántanárt. Vagy eleve utazó tanárokat keresnek, akik miután megtartották az egyik településen az óráikat, mennek a másik község másik iskolájába. Az érdekvédők attól tartanak, ez a félmegoldás is megszűnik az üzemanyagárak száguldásával.
A szakszervezet elnöke, Szabó Zsuzsa még álmodik a tanulók esélyegyenlőségéről, a szülők ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. Ők a kormány helyett is fizetnek – egyelőre.
Fotó: Pixabay