A Veszprémi tavaszi tárlat nem csupán a város, hanem az egész térség kortárs képzőművészetének a manifesztációja. A Dubniczay-palotában március 1-jén megnyílt kiállításon ismert neveket látunk a megyéből a tőlük megszokott stílusok, frontok mögött. Figuratív és absztrakt immár békésen megfér egymás mellett. Nincs uralkodó stílus. A világtrendek nem érintik őket.
Igazából semmi újat nem hoz az idei tavaszi tárlat, amelyet ezentúl biennálé formában rendeznek majd meg az eddigi triennálé helyett. Mindenki a tőle megszokott színvonalú munkával képviselteti magát.
Sok új név, kevés meglepetés
Nincsenek meglepetésszerű megnyilvánulások, kiugró teljesítmények. Nincs például a divatos műfajok közül performansz, de installáció se. Van viszont sok tájkép, figuratív és absztrakt egyaránt. Továbbra is népszerű a geometrikus ábrázolásmód, ugyanakkor kevesebb az expresszív megnyilvánulás. De tartják magukat a realisták is. Első látásra úgy tűnik, idén dominálnak a festőnők viszonylag sok új, ismeretlen névvel. Megmutatkozási lehetőséghez jutnak a fiatalok, ami jó dolog. Ám nekem nagyon hiányoznak a megyében élő országos nevek közül néhányan. Vélhetően nem is pályáztak. Nem hinném, hogy kizsűrizték őket. (A szakmai zsűri feladatait Izinger Katalin, a Fejér megyei tárlatot szervező székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténésze és Shah Gabriella, a Salgótarjáni tavaszi tárlatot és a Salgótarjáni országos rajzbiennálét bemutató Dornyay Béla Múzeum művészettörténésze és igazgatója látta el. A Veszprémi tavaszi tárlat ismertetőjéből tudjuk, 162 pályázó 456 beadott művéből 109 kiállító művész 152 alkotását választották ki. Kurátorok: Grászli Bernadett és Dohnál Szonja.)
Tömeg és térfogat
Mint mindig, ezúttal is öröm a Lugossy házaspár munkáit látni. Bárcsak több lenne belőlük a köztereken is. Elbűvölően biztos kézzel bánnak az anyaggal, Lugossy Edit a textillel, vegyes technikájú falikárpitokat és szőtt, nagyon sajátos kenderkompozíciókat készít. Lugossy László fából, kőből alkotott dinamikus, asszociatív szobrai is messziről felismerhetők. A Veszprémben élő művészházaspár nyerte el az önálló tárlat lehetőségének a díját két év múlva ezen a biennálén.
Lugossy még úgy tudja, a szobrászat tömeg és térfogat. Nagyon érdekes ebből a szempontból is Hamerli Judit különdíjas, vegyes technikával készült absztrakt térkompozíciója, amely elanyagtalanítja a szobrászatot, üveglapok használatával az alkotás testét minimálisra szorítja vissza, az eredő pont éteri lebegésévé. A nagydíjas Várszegi Kata textiltervező iparművész is friss hangot üt meg. Az életműdíjas Dienes Attila ezúttal az ég felé nyúló, roncsolt, mégis monumentális fémstruktúrát állít ki Végső valóság címmel.
Kettős fény
Somody Péter Kettős fény című szitanyomatai a művész látáskísérleteinek sorába tartoznak. A tavaszi tárlatra beadott munkáikból is látszik, Hegyeshalmi László, akárcsak Gerhes Gábor, gondolatébresztően, analitikus felhangokkal, finom kolorista érzékkel dolgoznak a maguk filozófiáján. Géczi János folytatja dekollázsai asszociatív, inventív variációit, a véletlen különleges lenyomatait megragadva.
Gáspár Gábor festői érzékenységgel mutatja meg a mozgásban lévő emberi testet három fotón is. Új technikával, eredeti színes fotogrammal jelentkezett Holló Zsuzsa. Korábban tőle sosem látott, tiszta és erős színsávokkal szinte zenei rezonanciát vált ki a nézőben. Tőle szokatlanul, ezúttal drámaian sötét színeket öltött Kulcsár Ágnes festőnő. Zongor Gábor tovább dolgozik sajátos urbánus naiv szürrealizmusán, amiben van valami titokzatos erő.
A kiállításon megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Kádár Tibor, Katona György, Gombor József festőművészekről és Pálfy Gusztáv Munkácsy-díjas szobrászművészről. Vonzza a tekintetet Kádár Tibor líraian szép, impulzív, koloritgazdag kompozíciója.
Virágok, bogarak, táj
Újdonság, hogy a Csikász Galériában a Veszprémi tavaszi tárlathoz kapcsolódóan tematikus kiállítás nyílik: első alkalommal Korényi Dalma és Somogyi Győző alkotásait láthatjuk. A salföldi festőművész tudja, hogy a festészet elsősorban szín, ugyanakkor nála adott a környezetéből merített nagyon konkrét tartalom is, virágok, bogarak, táj, családi portrék, anekdota, irodalom, történelem, nemzeti eposz. Mindez a tőle megszokott naiv fantasztikummal megformálva, némi szatirikus karakterrel társítva. Humánumot, emberi melegséget hoz ez a kiállítás, amelyen Korényi Dalma madárkái, lepkéi, szőttesei a kifejezésmód közvetlenségével érintik meg a nézőt.
A Veszprémi tavaszi tárlat március 1-jétől április 16-ig látogatható a Dubniczay-palotában, illetve a Csikász Galériában.
Fotók: a szerző
