Egy nap alatt Ukrajna annyi lőszert elhasznál, mint Afganisztán másfél hónap alatt – állítja Camille Grand, az Európai Külügyi Bizottság politikai kutatója, a NATO védelmi beruházásokért felelős egykori főtitkárhelyettese.
Ukrajna a NATO-tagországoktól eddig már több mint 40 milliárd dollár értékű fegyvert és felszerelést kapott, ami körülbelül Franciaország éves katonai büdzséjének felel meg. A franciák 200 millió eurós alapot hoztak létre Franciaországban vásárolt fegyverek Ukrajnába küldésére, de mindez nem elég.
Az ukránok olyan eszközökkel is harcolnak az orosz agresszor ellen, amiről a NATO-szakértők azt képzelték, hogy elavult, nem kell többé. Ágyú, tank, gránát. Ezért kevés van belőlük raktáron, pedig most iszonyatos mennyiségre lenne szükség. Erre a második világháború óta nem volt példa, adja hírül a New York Timesra hivatkozva a Jutarnji list online kiadása.
Kérdés, győzik-e majd a fegyvergyárak az utánpótlást? A donbaszi csatában a védők egy nap alatt 6-7 ezer gránátot is kilőttek, az oroszok pedig ennek majdnem a tízszeresét.
Az ukrán katonaság légvédelmi eszközöket is kér a Nyugattól az orosz rakéták és drónok ellen. Tulajdonképpen S-300-as és T-72-es tankokat igényelnek, a szovjet időkből Ukrajnában rekedt orosz ágyútípusok által kilőhető gránátokat.
A NATO-ban azt fontolgatják, hogy „felélesztik” a régi cseh, szlovák és bolgár fegyvergyárakat, hogy ismét gyártsanak 152 és 122 milliméteres szovjet típusú gránátokat. A NATO-országok azonban javarészt 155 milliméteres lövedékkel működő ágyúkat gyártanak. Ráadásul az amerikai hadseregnek ebből is kevés tartaléka van – írja a New York Times.
Amerika szorgalmazná, hogy Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia erőteljesebben vegyen részt a támogatásban. Ugyanakkor a németek és a franciák, de Amerika is ellenőrizni kívánja a küldeményeket és felhasználásukat. Az ukrán katonaság szemére vetik például, hogy százötvenezer dolláros rakétákkal lövik az ócska orosz drónokat – amit pazarlásnak tartanak.
Hivatalosan Amerika cáfolja, hogy gond lenne. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője hangsúlyozta, minden rendelkezésre áll, amit Ukrajna kér. Legfeljebb olcsóbb, alternatív megoldásokban gondolkoznak. Mert a jelek szerint ez a háború még sokáig fog tartani.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője szerint lehet, hogy nincs más megoldás, mint befagyasztani a harcokat, úgy, mint 70 évvel ezelőtt Koreában. Ahogyan a közelmúltban Boszniában és a Koszovón tették. De mint kiderült, ez sem megoldás, lőporos hordó marad a térség, ami bármikor robbanhat. Ez az a javaslat – írja a nova.rs szerb hírportál –, amitől Zelenszkij mindig is tartott.
Ráadásul – úgy tűnik – a háborúban most Ukrajna áll jobban, hiszen Putyinnak nemhogy tíz nap alatt, de kilenc hónap alatt sem sikerült lerohanni az országot. Zelenszkijék délen visszafoglalták Herszont, Harkivnál is visszaverték az oroszokat minimális emberveszteséggel és maximális diadallal. Ez csak erősíti a váltig hangoztatott céljukat, hogy országuk minden négyzetméterét visszafoglalják.
Vezető fotó: Aris Messinis (AFP/Profimedia)
