Ukrán front – Drónok és politikusok harca

Vezető politikai elemzők latolgatják az ukrán front állását. Hozhat-e bármi változást a megszálló orosz csapatok stratégiájában Herszonnak, az eddig elfoglalt egyetlen megyeszékhelynek a feladása?

Csak a béke vethet véget az energiaválságnak – jelentette ki a magyar miniszterelnök a türk tanács csúcstalálkozóján. Naiv szónoki fordulatnak vélhetnénk, ha nem tudnánk, ki beszél. Orbán Viktor kezdettől fogva békegalamb képében tetszeleg, miközben elfelejti, hogy Moszkva az agresszor.

Nem Európát kellene ostoroznia az „eszkalációs spirálért” és a szankciók miatt, hanem Putyint, aki miatt az ukrán front megnyílt. Mégis milyen békére gondol a magyar miniszterelnök? Mert az nyilvánvaló, hogy se az orosz, se az ukrán elnök nem fogja feladni. Még ha Putyinék most ki is vonultak Herszonból.

Mégis hogyan születhetne béke?

Hogyan érhetné el a világ, hogy Putyin hadserege visszavonuljon a február 24-e előtti frontvonalra, azaz kivonuljon Ukrajnából, feladja a Krímet? Illúzió erre még gondolni is.

Persze, minden háború véget ér egyszer, amikor békét kötnek a hadban álló felek. Kivéve 1945-öt, például. De hát az világháború volt, Németország szőnyegbombázásával vetettek véget Hitler ámokfutásának a szövetségesek. Jut eszembe, hogy Milošević szerb elnök is az amerikai bombázások hatására hagyta abba a koszovói „hadműveletet”, az albánok kiűzését az országból. Csakhogy ez utóbbihoz is kellett nyolc év öldöklés, mire cselekvésre szánta magát a Nyugat. Mellesleg Koszovó azóta is, egyfolytában időzített bomba.

Repülnek-e szürke sasok Ukrajnába?

Ehhez képest Oroszországnak nagyok a tartalékai, hiszen még csak kilenc hónapja kezdte el a „különleges hadműveletet”. Egyébként is ki bombázná le a világ legnagyobb országát annak érdekében, hogy az orosz nép észhez térjen. Joe Biden amerikai elnök – a Wall Street Journal értesülése szerint – éppen most utasította el Kijev kérését, mégsem adnak a szürke sasoknak nevezett drónokból Ukrajnának. Pedig ezek a nagy hatótávolságú drónok akár győzelemhez is segíthetnék Zelenszkijéket. A Grey Eagle MQ-1C pilóta nélküli, távvezérlésű repülőkkel simán behatolhatnának Oroszország belső területeire is. Amerika a hírek szerint azért visszakozott, mert világháború kirobbanásától tart, illetve, mert nem akarják, hogy esetleg ellenséges kézbe kerüljön a legmodernebb technológiájuk. Az amerikaiak már így is számos korszerű eszközt átengedtek, köztük a saját fejlesztésű HIMARS-rakétarendszert.

Drónok harca

Enélkül nem lenne ilyen hatékony a védekező tüzérség. Szakértők szerint ez a háború már a drónok harca. Az ukránok pilóta nélküli török katonai repülőgépeket használnak, az oroszok pedig irániakat. Elsősorban energetikai központokat, utakat, vasutakat, internetvonalakat, kommunikációs struktúrákat, egész városrészeket rombolnak szét ezekkel a robotpilótákkal kölcsönösen, hogy ellehetetlenítsék az ellenfél civil és katonai, illetve gazdasági életét. Közben óriási károkat okoznak emberéletben és anyagiakban.

Sokáig fog tartani és megosztja az emberiséget

Ki fogja ezt az egészet pénzelni, a háborút és a helyreállítást? Csak a félelmetes erőnek bizonyuló drónok darabja 1 és 5 millió euró között mozog felszereltségtől függően. Orbán Viktor most vétózta meg az Európai Unió hitelfelvételét, amelynek Ukrajna támogatása lenne a célja. Óriási felháborodást váltott ki ezzel Brüsszelben, ahol azt sem hallgatják el, amennyiben támogatás híján Ukrajna működésképtelenné válna, az nagyban segítené Oroszországot.

DRÓNOK – Kevesebb katona életét kell velük kockára tenni, és a fegyver szállítása, karbantartása és használata is kisebb infrastruktúrát igényel. Olcsók, pontosak, kicsik, mobilisak, óriási rombolást tudnak okozni A drónokat várhatóan továbbra is gyorsabb ütemben lehet fejleszteni, mint a versenytárs eszközöket. 

Mindenesetre abból, ahogyan a NATO folyamatosan segíti az ukrán hadsereget és tízéves reformtervekben gondolkodik, józan paraszti ésszel azt lehet kiolvasni, hogy ez a háború, az ukrán front sokáig fog tartani és radikálisan meg fogja osztani az emberiséget. A Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatása szerint a magyarok többsége úgy gondolja, Oroszország (60 százalék) és az Egyesült Államok (75 százalék) is hasznot húz az ukrajnai háborúból.

Vezető fotó: portfolio.hu