A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá – véli Gyurcsik Attila az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, portfóliómenedzser a hvg.hu oldalán, s egyben felteszi a költői kérdést. Lesz-e 500 forint egy euró?
Hogy mennyííí? Nem elég az olvasó döbbenete, az elemző írás címében a szerző újabb költői kérdésre vár választ az olvasóktól: „Hova tegyem a pénzem?” Nahát! Nem olyan nagyon nehéz kérdés ez, ugye? Mármint akkor, ha a bérből, nyugdíjból élőktől várja a választ. Hát hova is? Élelmiszerre, ruhára, a gyerekek iskoláztatásra, rezsire, a nagyszülők támogatására és „egyebekre”.
Csakhogy a kérdés nem releváns. Az „átlagos” fogja a pénzecskéjét, a bugyellárisba teszi, és irány a szupemarket vagy az éppen haláltusáját vívó sarki kisbolt. Ott körülnéz, és máris érteni fog az árfolyamhoz. A fentebb feltett kérdés közelít a válaszhoz: ma reggelre 400 forint lett az euró. Csak azt nem értem, min szörnyülködtünk akkor, amikor 2012-ben 300 volt? Azóta valahogy hozzászoktunk, hogy lesz ez még rosszabb is.
A témában jártas kollégánk szerint az árfolyamvitákban nem látjuk a fától az erdőt. Tapasztalt optimistaként én már látom. A forint elindult, hogy a költségvetési félhomályban keresztülvergődjön a pártpolitikával tarkított gizes-gazos gazdaságunk útvesztőjén.
Illusztráció: vg.hu
Inserted where the ad unit is to be displayed:
