Első fokon pert nyert egy pápai székhelyű távol-keleti céggel szemben Zsédenyi Péter, a felperes munkavállaló, a Vasas Szakszervezet választott tisztségviselője. Az érintettekkel az ítélethirdetés után beszélgettünk.

A cég tavaly márciusban szüntette meg Zsédenyi Péter munkaviszonyát. A jogszabály értelmében a szakszervezet egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetéséhez.

Első körben a munkáltató a szakszervezet egyetértését kérte a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséhez, azonban a szakszervezet a felmondáshoz hozzájárulását nem adta meg, a törvényes határidőben írásban közölte a munkáltatóval, hogy azzal nem ért egyet.

Következő lépésként a munkáltató más indoklással megszüntette a munkavállalója foglalkoztatását immár a szakszervezet hozzájárulásának kikérése nélkül. Az volt az érve, hogy a szakszervezet előzetes hozzájárulását nem kellett kérnie, mert a szakszervezet nem minősül a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek, mivel a szakszervezeti alapszabályban nem szerepelt a munkáltató cég neve. Mindeközben a munkáltató 2018 óta folyamatosan tárgyalásban volt a Kárpit Vasas Alapszervezettel. A bíróság első fokon kimondta: a Vasas Szakszervezet alapszabálya megfelel a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogszabályi feltételeinek, a munkáltatói felmondás pedig jogellenes volt.

Mindennapi hősök

– A bíróság mai ítélete mérföldkőnek számít, mert egyértelművé teszi: a jogszabály nem mondja ki azt, hogy a szakszervezet alapszabályában tételesen fel kellene sorolni azon munkáltatók nevét, amelyeknél a szakszervezet képviseleti jogot gyakorol – fogalmazott portálunknak Orosz Noémi, a felperes ügyvédje.

Ez azért fontos, mert ez a kérdés – elsődlegesen a munkáltatók érvelésében – sok perben felmerülhet.

Guzslován Gábor, a Vasas veszprémi szakszervezeti titkára kifejtette: egy cégnél akkor működhet egy szakszervezet, ha engedik működni. Az a lényeg, hogy az alapszabály rendben legyen. Ezt követően lehet létrehozni a szervezetet az adott munkahelyen. Utána pedig a szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót a szereplőkről, a tevékenységéről. Ez megtörtént a pápai cégnél is. Guzslován Gábor szerint dicsérendő, hogy a bíró a mai tárgyaláson világossá tette a jogalkotói szándékot, és kifejezésre juttatta, hogy a Vasasnak olyan alapszabálya van, ami megfelel a szükséges és elégséges feltételeknek.

Érdekképviseleti munka az utcán

– Egy szakszervezeti tisztségviselő kirúgásával a munkáltató nagyon komoly akadályt tud gördíteni a szakszervezeti képviselet elé – magyarázta Guzslován Gábor. – Ezzel elnehezedik a tisztségviselői munka. A kirúgás megtöri az érdekképviseletet.

Zsédenyi Péter az elmúlt közel egy évben az utcán, a cég előtti közterületen, illetve a saját lakásán tudta ellátni titkári feladatait.

– Méltatlan helyzet – mutatott rá Guzslován Gábor. – Ezért minden lehetőséget megragadok, hogy mivel a kapcsolataink rendelkezésre állnak, felhívjam a nagy európai autógyáraknál dolgozó felügyelő bizottsági tagok figyelmét az ilyen munkajogi visszásságokra a partnercégeiknél.

– Ez az eset ismét egy példa arra, mennyiféle módon próbálják a munkáltatók figyelmen kívül hagyni a jogszabályokat, az őket megillető jogszabályi védelem ellenére milyen könnyen penderítik ki a szakszervezeti tisztségviselőket a munkahelyükről, milyen nehezen találnak ezután ezek az emberek munkát – jegyezte meg László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. – Az még csak hagyján, hogy a munkaadókban és a munkavállalókban nem tudatosul, mennyire fontos az erős szakszervezet, de maguk a törvényalkotók sem értik, mennyire jó egy országnak a jól működő szakszervezet. Emberhez méltó munkakörülményeket és fizetéseket tud kialkudni a munkáltatókkal szemben. Ilyen körülmények között a munkavállalók is jobb kedvvel és hatékonyabban tudnak dolgozni. Ebben a konkrét esetben egy távol-keleti cégnek szolgáltatják ki a hazai munkavállalókat. Vállalom azt a véleményem, hogy ez már az európai életmód veszélyeztetése, megkérdőjelezése annak, hogy lehet-e érdekképviselete egy európai munkavállalónak.

Szerinte Zsédenyi Péter és a hozzá hasonló bátor emberek mindennapi hősök: felvállalják, hogy perre mennek az igazukért, pedig ez időben és pénzben is nagy terhet jelent. Egy kis szakszervezet nem biztos, hogy végig tud vinni egy ilyen pert, hisz a „túloldalon” ott a nagy cég sok pénzzel és jól megfizetett ügyvédi háttérrel.

A Vasas alelnöke azt is elmondta: 2015-ig törvény kötelezte a munkáltatót, hogy ilyen perekben az ítélethirdetésig állja a munkavállaló fizetését. 2015 óta csak egy évig kell fizetnie a munkavállaló bérét. Ha közben talál munkát az alperes, akkor a bérét levonják a neki járó kártérítésből, és csak a fennmaradó többletköltséget köteles kifizetni neki a munkáltatója.

– Az utóbbi években 85 százalékkal csökkent a munkaügyi perek száma – közölte Guzslován Gábor. – Első pillantásra úgy tűnik, hogy ennyire javult a helyzet Magyarországon, miközben pont az ellenkezője történt. Az embereknek se idejük, se pénzük vállalni ezeket a pereket.

Csatlakozzanak a szakszervezetekhez!

– Rajta tartjuk a szemünket azon, hogy mi fog történni, ha Zsédenyi Péter jogerősen is megnyeri a pert és visszamegy a régi munkahelyére dolgozni – mosolygott László Zoltán.

– A munkavállalóknak kellően erős érdekvédelemre van szükségük – tette hozzá Orosz Noémi. – Ha ezek a szakszervezetek megfelelő erőforrással és szakmai felkészültséggel rendelkeznek, akkor nőhet a munkavállalók biztonsága és a munkakörülményeik is.

– Nem jó a törvényi szabályozás, de mi adaptálódtunk hozzá – jegyezte meg Guzslován Gábor.

– Fontos, hogy minél több munkavállaló csatlakozzon valamelyik erős szakszervezethez! Én nem csak a saját ügyem miatt indítottam el ezt a pert, hanem a többi munkavállaló érdekében is – zárta a beszélgetést Zsédenyi Péter.

A vezető képen Orosz Noémi, László Zoltán, Zsédenyi Péter, Guzslován Gábor és Fenyőházy Attila. Fotó: a szerző