Az Európai Unióban 2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve. 2022-ben 837 hektár nagyságú terület égett le, ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 hektár). A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak.
A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása. A 2021-es törökországi erdőtüzek által érintett fajok 7,4 százaléka a sebezhető kategóriába esett a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája alapján. A 2022-es év Magyarországon is kedvezőtlenül alakult a tüzek szempontjából: a leégett területek körülbelül fele Natura 2000-es besorolású volt.
Európában a legtöbb tűz emberi tevékenységhez (beleértve a hanyagságot vagy éppen szándékos gyújtogatást) köthető. A globális felmelegedés pedig kedvezőbb környezetet teremt a tüzeknek. Figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok azonban segíthetik az emberi tényezőkből fakadó tüzek csökkentését. A jövőben valószínűsíthetően több és intenzívebb vegetációtűzre kell felkészülnünk. Annak érdekében, hogy csökkenthessük a potenciális károkat, a klímaváltozás mérséklése mellett az alkalmazkodás is elengedhetetlen.
A vegetációtüzekről szóló cikk szerzője Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa. Az írás teljes terjedelmében a masfelfok.hu-n olvasható.
A vezető képen erdőtűz Dél-Franciaországban tavaly júliusban. Fotó: Thibaud Moritz/AFP via Getty Images
