A közelmúltban történt völgyhídi tragédia kapcsán kerestük meg a veszprémi telefonos lelki elsősegély-szolgálat vezetőjét. A szolgálat egyik alapelve az anonimitás, s ez nemcsak a segítségre szorulókra vonatkozik, hanem a segítőkre is, így beszélgetőpartnerünk is ismeretlen marad az olvasók számára.
Karácsony után
A közhiedelemmel ellentétben nem karácsony előtt, hanem az ünnep után érkezik a legtöbb hívás a lelkisegély-szolgálathoz, oszlatja el a tévhitet a szolgálat vezetője.
– A családok túl vannak a vacsorán, az ajándékozáson, ünnep lévén nem kell bemenniük a munkahelyükre, és ekkor jelentkezik az alattomos kór, az úgynevezett társas magány szindróma. Az emberek nem tudnak egymással mit kezdeni, egyszeriben elfogy a szó, nincs miről és nincs kivel beszélgetniük, úgy érzik, amúgy is csak veszekednének, nyugtalan tehetetlenség vesz erőt rajtuk, hiányolják a szeretteiket, az emberi melegséget és magányukban hívnak minket – mondja a szolgálatvezető, és egy különös észlelését is közli velünk: – Érezzük a sok brazil szappanopera hatását. Ezek a sorozatok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, látványos katarzisok, nagy egymásra találások kábítják a tévénézőket, akik öntudatlanul azonosulnak a szereplőkkel. A statisztikáink szerint naponta 30–35 hívást fogadnak a veszprémi ügyeletesek. Ez a szám karácsony után látványosan megemelkedik. Régebben általában a nők vártak segítséget tőlünk, de az utóbbi időben a férfiak száma is emelkedik.
– Mi, nők, anyák rontjuk el a fiúgyerekeket. Azt szokás mondani, hogy katonadolog, ami vele történik, egy fiú nem sír, neki nem fáj, és ezek a három-hat éves korukig hallott sztereotípiák, figyelmeztetések beleégnek a férfiak lelkébe, miközben könnyebb lenne nekik, ha megnyílnának, elmondanák a problémájukat.
Országos hálózat
A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 18 tagja van országosan, a négy éve működő, vezetékes telefonról és mobilról is ingyenesen hívható 116-123-as telefonszám pedig (amely előjel nélküli hívószám, ez uniós előírás) olyan kapcsolási rend szerint működik, hogy a hívó mindig találjon szabad vonalat.
A veszprémi szolgálatot Jáger Erzsébet alapította 30 évvel ezelőtt, majd dr. Payrich Mária 1996-ban az egyesületet, amelynek keretében azóta is működnek. A szolgálat eleinte igazi mostohagyerekként, albérletről albérletre járva végezte munkáját. Jelenleg ideális helyen dolgoznak 27 önkéntesükkel: az önkormányzat segítségével, pályázat útján bérelnek egy lakást, amelyet tavalyelőtt fel is újítottak nekik. Az önkormányzat a szolgálat működését anyagilag is támogatja.
Minden hívónak a saját problémája a legnagyobb
– Minden egyes hívást komolyan kell vennünk, hiszen minden hívónak a saját problémája a legnagyobb. Egy-egy híváskor minden érzékszervünk kikapcsol, csak a hallásunk élesedik. A hívó szavain, mondatain belüli hangszínváltozásból, a hangsúlyokból „levesszük”, hogy az az ember igazi krízist él át, vagy „csak” problémája van. Az öngyilkos szándékú hívók esetében fél szavakból is kiderül a szándékuk. Nem mondják ki direkt, mit terveznek, inkább azt, hogy már semmi sem érdekli őket, nem is tudják, miért élnek, vagy azt állítják, valamelyik barátjuk problémájával fordulnak hozzánk, és azt így is kezeljük, amíg fel nem vállalják, hogy valójában a saját gondjukat mondták el nekünk. Kérdésekkel próbáljuk feltárni, mi a valós helyzet. Ha úgy látjuk, hogy mi már kevesek vagyunk, megpróbáljuk rábeszélni a hívót, hogy forduljon szakemberhez. Mondhatjuk, hogy az egészségügyben mi vagyunk az első szűrő: mentesítjük a szakembereket a magas beteglétszámtól, és csak azokat irányítjuk hozzájuk, akik valóban orvosi vagy pszichológiai segítségre szorulnak.
Amióta Magyarországon beszűkült a pszichiátriai betegek intézményes kezelésének lehetősége, azóta gyakran előfordul, hogy pszichiáterek nyomják a betegek kezébe a segélyhívó telefonszámát, mert nem tudnak kellő időt fordítani az ilyen esetekre.
A „belelökő” hír
Beszélgetésünk során óhatatlanul szóba került a sajtó szerepe, ugyanis a legutóbbi völgyhídi öngyilkosságról portálunkon megjelent egy írás, amely egy szemtanú vallomása alapján készült, és az ő kérése volt, hogy tanulságként tegyük közzé.
– Az öngyilkosságról szóló tudósításokat „belelökő” hírnek nevezzük. Az akkori média- és hírközlési biztos, dr. Bodonovich Jenő évekkel ezelőtt ajánlást fogalmazott meg az Újságíró Világszövetség etikai normái alapján az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz, amelyben a többi között a következő olvasható: „Nem szabad hírnek tekinteni az öngyilkosságot, ahogy a baleseteket sem. A média csak a szenzációszámba menő eseteket mutatja be. Ezzel az erővel minden aznapi öngyilkost (6–7 fő) be kellene jelenteni. Az öngyilkossági kísérletekről történő beszámolók sok esetben ugyanolyan mintakövető magatartást válthatnak ki, mint a tragédiával végződő esetek. Éppen ezért a sajtó egyes képviselői – hallgatólagos megállapodás alapján – a tűzoltóság kérését is szem előtt tartva már nem tudósítanak az ilyen esetekről.”
Segítség a segítőknek
A telefonhívásokat önkéntesek fogadják a nap 24 órájában. Mivel ez a munka lelkileg nagyon megterhelő, az önkénteseknek időnként szükségük van szupervizori segítségre, amire sajnos nagyon szűkösen van pénzük, illetve évente legalább háromszor csapatépítésre is. Legutóbb a nemesvámosi sportcsarnokban volt egy ilyen tréning, annak is már másfél éve. A csapatépítés azért szükséges, hogy a segítők ne égjenek ki, az együtt eltöltött napon pedig tudjanak beszélgetni a közös élményeikről, munkájuk során szerzett tapasztalataikról.
Fontos az operátorok mentális egészsége, mert ezt a munkát, csak egészséges lélekkel lehet végezni, ezért ezeken a csapatépítő tréningeken a szolgálat elsősorban önismereti és szakmai munkát végez. Mivel kevés a segítő, új önkéntesekre is szüksége lenne a szolgálatnak, de jelentkezők híján tavaly sem tudtak képzést indítani. A szolgálat vezetője ezúton is felhívja a figyelmet arra, ha valaki kedvet, indíttatást érez ehhez a munkához, jelentkezzen segítőnek!
[stextbox id=”grey”]Legalább tíz fő részvételével 120 órás képzést indítana a szolgálat. A képzés egy önismereti tanfolyamot, elméleti és gyakorlati részt, valamint hospitálást tartalmaz. Az önismereti tanfolyamon elsajátítottak nemcsak a telefonos szolgálatban, de a magánéletben is jól hasznosítható tudást adnak a résztvevőknek. A képzés ingyenes, ha ennek fejében tartósan részt vesznek az érintettek később az ügyeleti munkában, és vizsgával zárul. Húsz év feletti, érettségivel rendelkező hölgyek és urak jelentkezését várják rövid önéletrajzzal és motivációs levéllel a következő címre: [email protected].[/stextbox]
