Hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt lenne április 8-án az egyetlen értelmes választás – amint az a szórólapjukon is olvasható –, őszintén szólva nem hiszem. De legalább viccesek. Néha meg nem annyira. A köztévé ötperces választási (?) műsorában (?) a papírból kotkodácsoló Csirke először kiverte nálam a biztosítékot, aztán arra gondoltam, alighanem így nyilvánítottak véleményt arról, hogy a királyi tévé – némi presszióra – kerek 300 másodpercet bírt felajánlani az ellenzéki politikusok programismertetésére. Szimmer Ákos, az MKKP parlamenti képviselőjelöltje szerencsére nem kotkodácsolt, cserébe a programjáról se árult el túl sokat.
Ami biztos, hogy Márkóról származott Veszprémbe, tehát kétszeresen is érintett Veszprém megye 1. számú választókerületében. Biztos az is, hogy 42 esztendős, műszaki szakoktatói végzettsége van, de mostanság inkább informatikában, nyomdai és kiadványszerkesztésben ügyködik. A Lánchíd kőoroszlánjainak élőre „cserélése” például az ő grafikai munkája volt.
– Mennyire gondoljátok komolyan magatokat? Vagy az egész inkább csak buli? – kérdeztem tegezőre váltva, mert bár korábban sose láttuk egymást, a kétfarkú kutyákkal valahogy nem lehet magázódni.
– Is-is – így a lakonikus tömörségű válasz, aztán mégiscsak elkezdte felsorolni a komolyan vehető célokat.
– Szeretnénk az aktív állampolgári hozzáállást erősíteni, hogy az emberek siránkozás és önsajnálat helyett a teendőkkel törődjenek. Értelmes politikai párbeszédet akarunk, ami nem arról szól, hogy ki tudja jobban lejáratni a másikat. Szükség esetén átvállalnánk az önkormányzatok által elhanyagolt tevékenységeket, de úgy, hogy azzal őket is cselekvésre, hatékonyabb működésre ösztönözzük. Általánosságban egy olyan szemlélet kialakítására törekszünk, ahol a konkrét ügyek fontosak, nem a pártok aktuális reklámüzenetei.
– Jó, akkor konkrétan: az oktatásügy, az egészségügy, a szegénység problémáival mit kezdenétek?
– Erre csak akkor tudnék válaszolni, ha a problémákon túl a lehetőségeket is ismernénk, de ilyen szinten a párt nem jutott még az információk közelébe. Amire képesek vagyunk, azt eddig is megtettük. Például, amikor az álarcos passzivistáink szappanokat csempésztek be a kórházakba. Besegítettünk a bohócdoktorok kocsijának megvásárlásába is.
– Melyik párttal tudnátok összefogni a parlamentben?
– Azzal, amelyik ténylegesen cselekszik, nem csak ígér. Ígérgetni bárki bármit tud, erre mi vagyunk a legjobb példa.
– Előfordulhat, hogy valamelyik jelölt javára visszalépsz?
– Nem. Akik ránk akarnak szavazni, azok valószínűleg el se mennének, ha visszalépnék. Ráadásul a meghátrálással egy csomó szimpatizánsunkat elveszítenénk.
– Veszprémben milyen terveitek vannak?
– Csupán két ötlet a sok közül: a körgyűrűt azonnal Monopoly pályává alakítjuk, valamint ellopjuk a lezárt közterületi vécék kulcsait, lemásoltatjuk és szétosztjuk a lakosok közt. De a választókerület nem csak Veszprémből áll. Úrkút nevét például Űrkútra modernizálnánk, Herendre pedig elhoznánk a híres kínai porcelángyártást, hogy a kínai porcelán is ott készüljön. Sőt, a hamis herendiket is Herenden állítanák elő.
– Mesélj még magadról valamit! Meg arról, hogy milyen választási eredményre számítasz.
– Nem hiszem, hogy annyira érdekes személyiség lennék. Egyelőre teljes közismeretlenségnek örvendek, de ez talán változni fog. Ha valami mérhető eredményt el tudok érni, azzal már elégedett leszek.
