A Nemzetközi Alzheimer Társaság múlt évi jelentése szerint ötvenmillió Alzheimer-kóros ember él a világon. Számuk húsz éven belül várhatóan megduplázódik, 2050-re pedig legalább 130 millió alzheimeres lesz. Minden harmadik másodpercben diagnosztizálnak egy új esetet, olvashatjuk a 168ora.hu-n.
E szinte járványszerű terjedés elsődleges oka, hogy a Föld népessége egyre öregebb, és az élethossz növekedésével exponenciálisan nő a demencia gyakorisága is.
Nemzetközi adatok szerint a 60–65 éves emberek öt százaléka szenved demenciában, a 90 éveseknél ez már 50 százalék. A betegek kétharmada Alzheimer-kóros, a többieknél főleg az agyérbetegségek okozzák a szellemi leépülést. Mindez beláthatatlan egészségügyi, társadalmi, gazdasági katasztrófával fenyeget. Sok ország elkészítette már a nemzeti demencia-stratégiáját. Magyarország nem tartozik közéjük, noha a betegség családtagokkal, hozzátartozókkal együtt már most egymillió embert érint itthon.
Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátria Klinikájának vezetője évtizedek óta foglalkozik alzheimeresekkel, és kutatja a tünetek okait. A demencia úgy is felfogható, mondja, hogy a test és a lélek nem egyszerre hal meg. A demensek jó fizikai állapotban élhetnek még sokáig, de lehet, hogy mentálisan már csak vegetálnak. A kórkép indulhat feledékenységgel, a rövid távú memória és a térbeli tájékozódás zavarával, romlanak a nyelvi képességek, a szóértés. A beteg mindennapi viselkedése megváltozik, gyanakvó és depresszív lesz. A tüneteket gyakran nehéz is megkülönböztetni a depressziótól, amely szintén együtt járhat a koncentráció és a memória zavarával.
Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokról többet itt olvashat.
