Az észak-európai hőhullámok valószínűségét az évtized végére megkétszerezte a klímaváltozás, amelyben az emberi tevékenység szerepét az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly őszi jelentése tette egyértelművé.
Ebben az áll, hogy a 20. század második felében végbement mintegy 0,5 fokos melegedés emberi eredetű, és kizárható, hogy mindez természetes folyamat volna.
Stefan Rahmstorf, a Potsdam Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) igazgatója, aki tagja a WWA vezetőségének, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a hőhullámok és más extrém időjárások gyakorisága megnőtt az elmúlt évtizedekben.
– 1500 óta a legmelegebb nyarak mind a 21. században fordultak elő. A melegrekordok ötször olyan gyakran fordulnak elő, mint korábban, egy stabil klímában – mondta a német klímakutató.
Szerinte kollégái a hőhullámok gyakoriságának növekedését ugyanúgy előrejelezték, mint a fosszilis energiaforrások elégetésekor keletkezett üvegházhatású gázok által hihetetlenül felgyorsított globális felmelegedést.
Rahmstorf úgy véli, hogy amíg azért aggódunk, hogy Európában a legmagasabb hőmérséklet a 40 Celsius-fokot is eléri a héten, Indiában a napokban 50 fokot mértek. A hőhullámok miatt az idősek és a fiatalok között egyre több a haláleset, de a forróság jelentős hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági folyamatokra is. A német klímakutató szerint kizárólag a fosszilis üzemanyagok használatának radikális visszafogásával, így a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentésével akadályozhatjuk meg a szélsőséges időjárás gyakoriságának katasztrofális ütemű növekedését.
A teljes cikk a qubit.hu-n olvasható.
