Magyarországon a közbeszéd homlokterébe került az egészségügy fejlesztése. Új miniszter, új program, új ígéretek. Az elmúlt években a kórházigazgatók kezéből szinte minden jelentősebb gazdálkodási jogosítvány kikerült. Gyorsabb ellátás, rövidebb várólisták, újranyitó osztályok, nagyobb transzparencia, az ellátás minőségének javítása szerepelnek az Egészségügyi Minisztérium elvárásai között. Mi az, ami most iránytű lehet egy kórházi vezető számára? Interjút kértünk dr. Czinkotay Frigyestől, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatójától.

– Milyen kihívások elé néz a kórház vezetése azok után, hogy az új egészségügyi miniszter „gyorsabb és minőségibb ellátást” ígér?

– Az új menedzsment 2024 júliusa és 2025 májusa között fokozatosan állt munkába. Az azóta végzett következetes munka alapja a tudatos tervezés, a gazdálkodási és szakmai döntések összehangolása. A cél a kiszámítható működés és a betegellátás biztonsága. A létszámhiány olyan probléma, amelyet egyetlen kormányzati döntés sem tud egyik napról a másikra megoldani. Intézményünkben is vannak betöltetlen orvosi és szakdolgozói állások, de a betegellátás szempontjából nem önmagában az a kérdés, hány álláshely üres, hanem az, hogy melyik hiány okozhat műtéti, diagnosztikai vagy betegfogadási korlátot. A létszámot a beosztásokkal és az ellátási teljesítménnyel együtt folyamatosan vizsgájuk. Idei szeptemberi adataink szerint az intézményben 403 orvos és 1348 szakdolgozó dolgozik. Munkaidő-arányosan az orvosok tekintetében ez több mint 31 százalékos, szakdolgozóknál 13,5 százalékos hiányarány. A humánpolitikai adatok azonban önmagukban nem adnak megalapozott választ arra, hogy egy-egy osztályon a létszámhiány miatt hány beteg ellátása vagy műtét maradhat el.

– Nem az a cél, hogy ugyanazt a terhelést kevesebb emberrel tartsuk fenn, hanem hogy a kritikus területeken stabil, tervezhető csapatok működjenek. A reformtervek, finanszírozási kérdések és a digitalizáció kihívásai közepette a legfőbb iránytű a dolgozó emberek megtartása, megbecsülése és a humánerőforrás-válság kezelése. Hozzáfűzném, hogy nemzetközi adatok szerint a különböző diagnosztikai vizsgálatkérések száma világszerte évente körülbelül 20–30 százalékkal nő, míg a szakorvosi létszám világszintű növekedése egyszázalékos.

– Mekkora volt a Csolnoky-kórház lejárt tartozásállománya 2025 végén, mekkora jelenleg, és az idei finanszírozási változások elegendőek-e ahhoz, hogy ne termelődjön újra az adósság?

– Intézményünk adósságállománya csökkenő tendenciát mutat. A rendelkezésre bocsátott kormányzati konszolidációs és finanszírozási források mellett a helyzet javulásához a kórház vezetése a feladatokhoz igazodó erőforrás-tervezéssel és a vezetői kontrollal érdemben hozzájárult. A lejárt szállítói tartozásállomány 2025. december 31-én 1,281 milliárd forint volt, idén július 31-ére 258 millió forintra csökkent. A finanszírozás és a felelős intézményi gazdálkodás egymást kiegészítő feltételek.

– A várólisták hossza a hazai egészségügy neuralgikus pontja. Intézményvezetőként hol lát lehetőséget a várólisták és a várakozási idő érdemi csökkentésére?

– A várólista betegbiztonsági, kapacitásszervezési és finanszírozási kérdés, napi/havi bontásban követjük. A listák rövidítése összetett szervezési és szakmai feladat. A műtétet végző orvos, az aneszteziológiai és szakdolgozói háttér, a műtőidő, az eszközök, a műtét utáni ápolás és a rehabilitáció együttes rendelkezésre állását kell biztosítani. Nem szeretnék ígéreteket tenni, relativizálni várólisták adatait: a térdprotézis- és a szürkehályog-műtétekre valóban jelentős várakozással kell számolni. A szürkehályog-ellátásban az intézmény kapacitásbővítést kapott, ennek hatását a következő időszakban a havi műtétszám és a tényleges várakozási idő alapján fogjuk mérni.

– Kiemelném, hogy a közölt 2026. január–augusztusi intézményi adatsorban a csípőprotézisre várakozók száma 413-ról 376-ra, közel 9 százalékkal csökkent. A szürkehályog- és térdprotézislista augusztusi értéke is valamivel alacsonyabb a januárinál. A szemészeti műtétek száma 2024-hez képest tavaly 43,7 százalékkal növekedett. Az előrelépést nem kizárólag a várólista létszáma alapján értékeljük: a műtéti teljesítményt és a tényleges várakozási időt is figyelembe kell venni. A havi értékek ingadoznak, a javulás nem folyamatos, és különösen a térdprotézis-ellátásban továbbra is jelentős a várakozás. Köztudott, hogy a többletműtétekhez olyan finanszírozási és munkaszervezési feltételekre van szükség, amelyek mellett a plusz teljesítmény biztonságosan és kiszámíthatóan elvégezhető. Célunk a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásával további, a betegek számára is érzékelhető javulás elérése.

Forrás: intézményi várólista-kimutatás, 2026. január–augusztusi havi értékek

– Nem sürgős estben mekkora várakozási idővel kell számolnia a betegnek CT-, illetve MR- vizsgálatra, és hány beteg vár időpontra?

– Ezen vizsgálatok esetében a várakozási időt nem egyetlen összesített számmal érdemes bemutatni, mert jelentősen eltérhet a vizsgálat sürgőssége, típusa és indikációja. A sürgős, daganatgyanús, fekvőbeteg- vagy akut vizsgálatok külön kezelendők a tervezett járóbeteg-vizsgálatoktól. A diagnosztikai ellátás teljesítménye számottevően növekedő tendenciát mutat. A CT-esetszám 2025-ben 14,8 százalékkal, az MR-esetszám 6,7 százalékkal haladta meg a 2024-es értéket. Biztatóak az idei első félév adatai: a CT-esetszám 30,3, az MR-esetszám 40,3 százalékkal emelkedett.

– A vizsgálati teljesítmény növekedése mellett az új vizsgálati igények száma is jelentősen meghaladhatja az elvégzett vizsgálatokét. Emiatt a többletműszakok önmagukban nem feltétlenül eredményezik az előjegyzési lista rövidülését. A feladat egyszerre kapacitási és ellátásszervezési kérdés, vagyis a rendelkezésre álló vizsgálati időt a betegek szakmailag indokolt szükségleteihez kell igazítani. Minden műszakhoz telefonon egyeztetünk az előjegyzett betegekkel, és a lemondott időpontokra más beteget hívunk be.

– A rendelkezésre álló műtőkapacitást teljes egészében ki tudják használni? Korlátozza-e bármi további műtétek elvégzését?

– A műtőkapacitás kihasználtsága nem pusztán a műtők számával mérhető. A tényleges kapacitást az orvosi és aneszteziológiai létszám, a műtős szakdolgozói kapacitás, a sterilizálás, a posztoperatív ágyak, az intenzív háttér, a finanszírozás és a sürgős esetek együttesen határozzák meg. Arra törekszünk, hogy kihasználjuk a teljesítménynövelés leggyorsabb lehetőségeit, a műtéti program körültekintő tervezését, a betegcserék idejének csökkentését és nem utolsó sorban a hétvégi vagy meghosszabbított műszakok bevezetését. A kórház műtéti teljesítménye növekvő tendenciát mutat: 2024‑ben 14 340, 2025‑ben 15 555 műtétet végeztünk, ami 8,5 százalékos bővülés. Ugyanakkor a betegforgalom is növekvő: 2024‑ről 2025‑re a járóbeteg-esetszám 12,3, a fekvőbeteg-esetszám 27,9 százalékkal emelkedett. A teljesítmény további növelése nem vezethető vissza egyetlen erőforrásra, a műtőkihasználtság pontos százaléka a műtétszámokból önmagában nem számítható ki.

– Hogyan alakult a kórházi fertőzések száma, és mit tesz az intézmény a további visszaszorításukért?

– A fertőzések megelőzése és visszaszorítása folyamatos betegbiztonsági feladat. Ennek homlokterében a fertőzések nyomon követése, a gyors felismerés, az infekciókontroll és az egyes ellátási területek kockázatainak kezelése áll. A fertőzési adatok időbeli vagy országos összehasonlítása csak azonos fertőzéstípus, megfigyelési időszak és számítási módszer mellett értelmezhető. Egységesen meghatározott adatsor nélkül nem közölhetünk általános javulási arányt. A kórházi fertőzések esetében egyszerre fontos kórházunk javuló tendenciájának ismertetése, nem szem elől tévesztve a tényt, hogy minden egyes eset szakmai figyelmet igényel!

„A rendelkezésre álló adatok szerint 2025‑ben 32,1 eset jutott 100 ezer ápolási napra, szemben az 53,8‑as országos értékkel. A kockázatkiigazított mutató szerint is a vártnál kevesebb fertőzés történt.”

– A megfelelő állítás tehát az, hogy a rendelkezésre álló mutatók alapján az intézmény fertőzési aránya az országos értéknél kedvezőbb, és az elmúlt években csökkenő tendencia látható, ezt azonban nem úgy értelmezzük, hogy a probléma megszűnt. Legfontosabb az állandó éberség, megfigyelés és felügyelet, a gyors felismerés, az infekciókontroll és az egyes osztályokon jelentkező kockázatok folyamatos felismerése, csökkentése és javítása.

– Mit jelent az őszinte és átlátható tájékoztatás a Csolnoky-kórház gyakorlatában?

– A nyilvánosságot a betegbizalom egyik feltételének tekintjük. Éppen emiatt a gyógyítás nagymértékben függ a felek bizalmától. Az sem mellékes szempont, hogy a gyógyítás iránti keresletet nemcsak a beteg állapota, igényei határozzák meg, hanem az orvos ajánlásai is.

„Mára egyre több eszköz és lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az információáramlás intézményünk és a betegek között zökkenőmentes legyen. A kórház honlapján megtalálható minden jelentős információ, tájékoztatás. Itt naponta frissülnek az információk, és a közösségi média adta lehetőségeket is igénybe vesszük”.

– A hiteles tájékoztatás része az is, hogy megmondjuk, mely időpontra és milyen ellátási körre vonatkozik egy-egy adat. A cél nem pusztán adatok közzététele, hanem az, hogy azokból a betegek és a nyilvánosság számára is érthető legyen, hol tartunk és min dolgozunk tovább. Ennek megfelelően az orvosi és szakdolgozói utánpótlás erősítéséért minden rendelkezésünkre álló fórumon aktívan toborzunk. Külön, toborzási célú Facebook-oldalt és TikTok-csatornát is működtetünk, hogy a leendő munkatársakat a számukra megszokott felületeken is elérjük és bemutassuk a kórházban kínálkozó szakmai lehetőségeket.

– Melyik három területen történt előrelépés, és melyik három problémát nem sikerült még megoldani?

– Három, számszerűen is bemutatható előrelépést emelnék ki. Az első a gazdálkodási helyzet javulása és a lejárt szállítói állomány mérséklődése. A második a műtéti tevékenység bővülése, ezen belül a szemészeti teljesítmény jelentős növekedése. A harmadik a CT- és az MR-diagnosztika teljesítményének emelkedése. A további feladatok közül az első a hosszú várakozással járó ellátások, különösen a térdprotézisműtétek hozzáférésének javítása. A második a megfelelő orvosi és szakdolgozói kapacitás biztosítása és megtartása. A harmadik a gazdálkodás tartós egyensúlyának erősítése a növekvő ellátási feladatok mellett. Az eredmények fontosak, de nem helyettesítik a további következetes munkát.

– Ha holnap szabadon rendelkezhetne egymilliárd forint pluszforrással, mire költené?

– Ha egyetlen prioritást kellene választani, akkor a beteg számára érzékelhető eredményt hozó, biztonságos többletellátás feltételeire fordítanám. Ennek azonban feltétele a különféle osztályos szakdolgozói/ápolói kapacitások megteremtése. Ennek része a szakdolgozók megtartása és létszámfejlesztése, az orvosi és aneszteziológiai háttér, a műtéti és diagnosztikai eszközök, valamint az ápolási kapacitás összehangolt fejlesztése. Nem önmagában gépet vagy műtőt vásárolnék, hanem működő ellátási kapacitást teremtenék. Olyan fejlesztések élveznének elsőbbséget, amelyek fenntarthatóan növelik a teljesítményt, javítják a hozzáférést és erősítik a betegellátás biztonságát.

A vezető képen dr. Czinkotay Frigyes főigazgató. Fotók forrása: Cholnoky-kórház