A sundowning az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet. Ilyenkor a beteg összezavarodik, ideges lesz, agresszívvá, zaklatottá vagy nyugtalanná válik általában késő délután, vagy kora este.
Az alzheimeres, demens betegek nagyjából kétharmadának lehet ilyen jellegű problémája. A sundowning a betegség bármely fázisában kialakulhat, a középső stádiumban a leggyakoribb, később pedig ritkábban fordul elő.
A sundowning gyakran hatással van az életminőségre, és fárasztó lehet a gondviselő számára.
A sundowningra jellemző viselkedésformák
- A beteg követelőző vagy agresszív lesz.
- Tévképzetei vannak, hallucinál.
- Járkál, vagy elkóborol.
- Hirtelen felindulásból cselekszik.
- Megpróbálja elhagyni otthonát.
- Problémát okoz számára mások megértése.
- Problémát okoz számára olyan tevékenységek végrehajtása, amelyek a nap korábbi szakaszaiban nem okoztak nehézséget.
Mi okozza a sundowningot?
Számos dolog kiválthatja, többek között:
- A nap végére elfárad a beteg (emiatt nehezebben viseli a stresszt).
- Rossz megvilágítás, az árnyékok megszaporodása (összezavarhatja, hallucinációkat okozhat, különösen, ha a mindennapi tárgyak a sötétben máshogy néznek ki).
- A demencia miatt a napi (cirkadián) ritmus felborulhat (alvási, ébrenléti szokások).
- A reggelhez képest délután nincs annyi tennivaló (ez nyugtalanságot okozhat a későbbi napszakban).
Mit tehetünk?
A sundowning megszüntetése kihívást jelenthet, nem feltétlenül sikerül azonnal. Mindenki más és máshogy reagál. Vannak bizonyos módszerek, amelyekkel megelőzhetők, vagy enyhíthetők a sundowning epizódok.
- Derítsük ki, hogy a tünetekért nem valamilyen egyéb dolog felelős-e (éhség, mosdóba kell mennie, fájdalom).
- Hagyjuk a beteget pihenni a különböző tevékenységek között.
- Ne szervezzünk programot, találkozót késő délutánra, vagy estére.
- Ne engedjük, hogy túl sok, a zavarodottságot fokozó inger érje a tv-ből, rádióból.
- Mikor sötétedni kezd, biztosítsunk megfelelő megvilágítást, hogy ne legyen annyi árnyék.
- A hintaszék megnyugtató lehet.
- Ha a beteg sétál, vagy valamilyen egyéb mozgást végez a nap folyamán, később nem válik olyan nyugtalanná, nem akar majd kóborolni.
- Foglaljuk le napnyugtakor (segítsen vacsorát készíteni, terítsen meg stb.).
- Tartsunk csendes pihenőt, ha az segít.
- Csökkentsük a reggeli koffein- és cukorbevitelt.
- Amennyire lehet, tartsunk egy állandó étkezési és alvási rendet.
- Segíthet megtalálni a kiváltó okot és a megfelelő stratégiát, ha naplót vezetünk.
- A szokásos esti tevékenységek (sötétítő behúzása, lámpák felkapcsolása) végzése közben a beteg könnyebben megtalálja a helyét.
- Változtassuk meg az alvás körülményeit, vigyünk be egy kényelmes széket a hálószobába, tegyünk be éjszakai világítást, hagyjuk nyitva az ajtót.
- Az beteg kezelőorvosa javasolhatja bizonyos gyógyszerek, antipszichotikumok, altatók, alvást segítő hormonok (melatonin) szedését a tünetek enyhítésére. Ezek segíthetnek, de szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. szédülés, álmosság, függőség. Mielőtt gyógyszert alkalmazunk, próbálkozzunk meg más módszerekkel. Konzultáljunk a kezelőorvossal.
