„A kereszt mögött indokolt egy balesetveszélyre figyelmeztető alacsony tábla elhelyezése is. Ezt indokolja az a tény, hogy átlag kétévente zuhan le ember a Kollégium utca telkeire…”
Ezt a mondatot sikerült beépíteni azon önkormányzati anyagok egyikébe, amelyek a Benedek-hegy védett természeti területté nyilvánításról szólnak, továbbá hatásvizsgálatokat és a terület természetvédelmi kezelési tervét is tartalmazzák. Novemberben a testület elfogadta az előterjesztést.
Megakadt a szemem a fentebb idézett bizarr statisztikán. Mindeddig városi legendaként kezeltük a rémtörténeteket arról, hogy emberek (is) potyognak a hegyről, ismeretes viszont, hogy a Szerelem-szigetre látogatók jókedvükben a legkülönfélébb tárgyakkal célozgatják a szikla alatt folyó Séd-patakot. Ami vagy sikerül, vagy nem, utóbbi esetben a patakpartiak bánják.
Ilyenkor a háztetőkön, az udvarokban landolnak a sörös- és pezsgősüvegek, szikladarabok, kövek és néhanapján – mint olvastuk: átlag kétévente – emberek is. Tavaly januárban egy fiatal lány megúszta súlyos törésekkel, de a kétéves átlagba illeszkedik egy korábbi áldozat is, akinek a holttestére az egyik lakó a saját udvarában bukkant rá.
Íme egy – a helyi bürokrácia problémamegoldási készségét érzékeltető – megállapítás a közgyűlés által elfogadott egyik dokumentumból: „A terület északi részén a látogathatóságot a balesetveszélyre utalással korlátozni kell.” Ami azonban optimizmusra nem ad okot, ugyanis a Benedek-hegy alatt élők segítséget kérvén – igyekezvén hivatalos úton megoldást nyerni – évek óta bombázzák beadványokkal az önkormányzatot. Hasztalan.
Ám nézzük az előzményeket! Az illetékesekkel történt személyes találkozások után 2015 áprilisában az érdekeltek az igényeiket minden részletre kiterjedő levélben foglalták össze. Május közepén megérkezett a polgármester válaszlevele, amelyben hivatkozik a városüzemeltető iroda munkatársaira, akik „napi szinten ellenőrzik a területet”, és elnézést kér a késlekedésekért. Íme a levél befejező mondata:
„A korlátok kihelyezésére is legelőbb a 2016-os költségvetés elfogadása után lesz lehetőség. Sajnos jelenleg ennyi lehetősége van az önkormányzatnak a helyzet megoldásához”. Majd itt megállt az idő.
Az utolsó baleset után, tavaly februárban a lakók ismét levélben fordultak Porga Gyula polgármesterhez, amelyben arra kérték, hogy „tanulmányozza” az aláírásaikkal ellátott 2017 júniusában megfogalmazott petíciójukat, és magyarázatot vártak „a 2018. január 22-én történt, hihetetlen szerencsével végződő baleset teljes hírzárlatával kapcsolatban”. Választ a mai napig nem kaptak.
A Kollégium utcaiak ügyét képviselő úr röviden felvázolta a javaslatokat, amelyeket több ízben ismertettek az önkormányzat illetékeseivel és személyesen a polgármesterrel is: állandó biztonsági őr jelenléte, kamerás megfigyelés, korlátrendszer, éjszakai lezárás.
– A hivatal álláspontja szerint a terület kiemelt turisztikai látványosság, így a lezárására és a megközelítését megakadályozó fizikai akadályok kihelyezésére nincs lehetőség. A városüzemeltetés illetékese szerint nem lehet és nem is szokás ilyen helyeken korlátrendszert alkalmazni – mondta.
– Nem vagyok világutazó, de eddigi útjaim során még nem találkoztam ilyen, tömegeket vonzó sziklás rész szabad használatával – folytatja. – A hozzánk érkező belföldi és külföldi barátaink, ismerőseink szörnyülködnek azt látván, hogy az emberek hol és hogyan tartózkodnak fenn a hegyen. Ebben az ügyben nem csak mi, lakók vagyunk érdekeltek, érintettek a turisták, a hegyen sétálók is. Persze mindenkinek a saját felelőssége, de mégiscsak az önkormányzat a tulajdonos vagy fenntartó. Alkalomszerű ellenőrzésektől nem lehet elvárni a problémák megoldását. Igaz, van kamera, de az csupán az Ecce Homo szobrot figyeli.
Miután minden hivatalos utat bejárván nem jártak sikerrel, a Benedek-hegy alatt élők ügyüket jogi útra terelik.
[stextbox id=”grey”]„A védett természeti emlék megjelölhető a 20363 számú Magyar Szabványban megállapított kritériumoknak megfelelő »Természeti Emlék« táblával. Egy másik feliratos tábla a növény kezelési tervét, védelmi előírásait tartalmazza.” Az imádkozó sáskától a fali gyíkig. De hol az ember?[/stextbox]
