Negyvenhárom különböző ügy eredményezte azt a rendkívül magas pénzügyi korrekciót, amellyel Magyarország listavezető az Unió Csalás Elleni Hivatalának éves jelentésében. Magyarán az OLAF az összes uniós forrás majdnem négy százalékát illetően tett pénzügyi ajánlást büntetésre, ami a tízszerese az uniós átlagnak. Miért ilyen magas ez a szám? Csak nem rendszerszintű probléma lenne Magyarországon?
Szijjártó Péter külügyminiszterünk szerint Magyarországon nincs rendszerszintű korrupció. Már hogy lenne? Magyarország Kormánya 2010 óta zéró toleranciát alkalmaz a korrupciós ügyekben – szólalt meg a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja is az OLAF-jelentés kapcsán.
Hogy mi alattvalók mit és hogyan látjuk ezt a zérót, arról naponta olvashatunk a balliberális, ellenzéki, hazaáruló sajtóban. Ezek közé sorolhatjuk most már az Euronews.com portálját is, amely az OLAF-ra hivatkozva állítja, hogy szép hazánk toronymagasan vezeti a hivatal éves jelentésében szereplő listát. Tény, hogy a strukturális alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak, ami több mint tízszerese az uniós átlagnak. (Az uniós átlag 0,36 százalék.) A Fidesz a 4-es metró építésével magyarázza a példátlanul magas visszafizetési arányt.
Ville Itälä, az OLAF igazgatója az Euronews-nak adott interjúban elmondta, hogy az említett ötéves időintervallumot vizsgáltak és volt egy nagyon különleges ügy, amely nagyon magas számot eredményezett. A „nagy ügyről” nem nyilatkozott, mert a vizsgálatokat még nem zárták le – mondta az Euronews riporterének. Szijjártó Péter pedig a téma kapcsán ugyancsak az Euronewsnak adott interjúban ismételgette a szokásost: „Magyarország nem lesz az Európai Ügyészség tagja, és több tiszteletet vár az új Európai Bizottságtól”. https://hu.euronews.com/2019/11/11/szijjarto-magyarorszagon-nincs-rendszerszintu-korrupcio
A Transparency International jelentése szerint a közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át, „az állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő el- és újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása”, ami sokszor intézményesülten történik.
A korrupció mára a rendszer része lett, és nem mellékhatása.
