A Művészetek Háza Veszprém október 15-én, pénteken 17 órakor a Dubniczay-palotában (Vár u. 29.) bemutatja Györgydeák György Magánmitológia című művészeti albumát.
A bemutatón Kilián László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója mond köszöntőt. Az esemény vendégei: Ujj Ágnes, Tóth Eszter és Knyihár Bence. A beszélgetést Hegyeshalmi László vezeti.
A rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható.
Györgydeák György (1958–2008) Székesfehérváron született, Veszprémben érettségizett, Balatonkenesén élt. A veszprémi Bakonyi Múzeumban tíz évig grafikusként dolgozott, 1991-től kilenc éven át a Cigányfúró című folyóirat művészeti szerkesztője, több évig a Művészetek Háza munkatársa volt.
Képzőművészeti ismereteit autodidakta módon sajátította el. Több műfajban (grafika, festmény, objekt, síkplasztika, alkalmazott grafika) párhuzamosan alkotott. Minden egyes felfedezést továbbgondolt, minden egyes ötlet további ötleteket szült, szabadon átlépve a műfajok határait. Közel álltak hozzá a groteszk és a junk art eljárásmódjai, a prehisztorikus művészet elvont ember- és állatábrázolásai, valamint a gyermekrajzok világa. Művészete az individuális mitológiák jelentéskörében is értelmezhető. Műveinek nyelvezete lazán kódolt, nyílt rendszer, sodró és manipulatív, melyet az ösztönösség és az ötletszerűség törvényei vezérelnek.
Megye- és országszerte, s a határokon túl is tucatnyi kiállításon szerepelt. Rajzait, grafikáit heti- és havilapok rendszeresen közölték. 1989-től a Veszprémi Művész Céh tagja volt.
Alkotásait több ízben nívódíjjal jutalmazták. Élete utolsó szakaszának nagy sikerélménye volt a váltakozva Magyarországon, Finnországban és Erdélyben megrendezett nemzetközi művésztelep létrehozása.
Műveit – ahogy egész életét – átjárta a humor, a kalandvágy. Munkája és élete ezer szállal kötődött a Balatonhoz és a természethez. Györgydeák uszadékfából, madzagból, kócból, szögekből, homokból, gipszből, agyagból, avítt használati tárgyak darabjaiból, foszlásnak indult textilneműkből, bútortöredékeiből, gyerekei eltört játékaiból és még sorolhatnánk, mi mindenből állította össze figuráit, táblaképeinek nagy részét. Mindent fantáziájának szolgálatába állított, amit mi elhasználtunk és elhajítottunk.
Magánmitológiájának elmesélésére egy sajátos elnevezésű műfajt talált ki: a Bübüt. A Bübü zavarba ejtően fura, bájosan bumfordi szobrainak, bábuinak megnevezése. Legtöbbjük inkább állatokra emlékeztet, illetve néhány madárszerű tüneményre, némelyikük viszont inkább emberféleségre.
Györgydeák családjához, felmenőihez fűződő kapcsolatát őszinte és kitárulkozó módon jeleníti meg síkplasztikáin. Sajátos, groteszk kollázsai, asszamblázsai mellett a kortárs grafika műfajában erős kontúrú tusrajzaival, zsákembereivel és saját evolúciójában teremtődött állatfiguráival alkotott maradandót. Könyvillusztrációi követik tusrajzainak változásait, megőrzik grafikáinak bőbeszédűségét, játékosságát, érzelmes, szürreális vonásait.
Tavasszal, a Györgydeák György Magánmitológia megjelenését követően itt írtunk az alkotóról.
A vezető fotón részlet Györgydeák György 2018-as kiállításáról.
Fotók: Művészetek Háza Veszprém
