A kamatok jelentős emelkedése miatt a kormány januártól júliusig kamatstopot rendelt el azokra a lakáshitelekre, amelyeknek a kamata a referencia-kamatlábhoz kötött és nem lehet magasabb, mint amennyi tavaly október 27-én volt. Júliustól változás várható a kamatstopos hitelek törlesztésénél.
Ami várhatóan nem hasonlítható a devizahiteles katasztrófához, de a törlesztőrészletek 30 százalékos növekedése azért húsba vágó. Júliustól ennyivel nőhet a kamatstopos lakáshitelek törlesztője – írja a 24.hu.
Érintettek lehetnek egyes kamattámogatott hitelek is, amelyeknél néhány évnyi állami kamattámogatás után piacivá vált a hitel és a szerződés szerint a piaci kamatot a referencia-kamatlábhoz kötötte a bank. A jogszabály szerint a bankok sem a tőketartozást, sem a kamattartozást nem növelhetik meg az elmaradt kamat összegével. A kamatstopos intézkedés innen nézve kedvezőbb az adósoknak, mint a törlesztési moratórium volt. Utóbbi esetében az elmaradt kamat felhalmozódott, és utólag meg kellett fizetni (pl. futamidő-hosszabbítással), ami nem elhanyagolható pluszköltséget jelentett az adósoknak. Ezzel szemben a kamatstop-veszteséget egy az egyben a bankoknak kell lenyelniük.
A cikk szerzője utánajárt, milyen következményei lehetnek annak, ha június végén lejár a kamatstop. Mennyivel emelheti ez meg a törlesztőket, és mennyi megtakarítást jelenthet, ha az érintettek évekre, vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelre váltanak.
Fotó: MTVA/Faludi Imre
