Tavaly óta a Nyugat-Dunántúlon csökkent a legjobban a családok fizetőképessége az Intrum és a GKI kutatása szerint. A régióban egy év alatt 58 százalékkal esett a fizetőképesség. Az országos átlagkeresetet nagy mértékben a közép-magyarországi bérek húzzák fel, az összes többi régió keresetei elmaradnak az országos átlagtól.
Eltérően érinti a magyar régiók lakosságát a gazdaság gyengélkedése: ahogy korábban a Covid-válságot, úgy a mostani gazdasági fordulatot is a fejlettebb régiók lakossága érzi meg inkább. A kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökken a családok fizetőképessége.
Az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. országos elemzéséből kiderül: 2022 első negyedévéhez viszonyítva jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke 2023 első három hónapjában 6,51 ponton állt átlagosan. A tavalyi év azonos időszakában ez az érték (amelyet az infláció, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és hasonló adatok alapján számítanak ki) még 45,24 ponton állt.
Az áremelkedések a Dunántúlt érintik a legsúlyosabban
Jó hír ugyanakkor, hogy a tavalyi tendencia megállt idén év elejére. 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva már enyhén emelkedett a fizetőképesség.
A magyar régiók közül az áremelkedések és hasonló tényezők láthatóan a Dunántúlt érintik a legsúlyosabban. A Nyugat-Dunántúlon 58, Közép-Dunántúlon 54 százalékkal esett vissza az Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI). Valamivel kisebb mértékben, de még mindig erőteljesen érintik a gazdasági nehézségek a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországot, a Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet (48, 47 és 44 százalékos visszaesés).
A legjobban Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régiója vészeli át a nehézségeket. A két térségben „csak” 19 és 18 százalékkal romlott a fizetőképesség. Ennek egyik oka, hogy a két régióban 2023 elején az előző, 2022-es utolsó negyedévhez képest nagyobb mértékben javult a lakosság fizetőképessége, mint a többi országrészben. A Dél-Alföldön az IRFI értéke közel 50 százalékkal javult negyedéves viszonylatban.
– A regionális különbségek hasonlóak a Covid idején tapasztalt mintához – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. – Az akkor lecsapó válságot szintén a fejlett nyugati és középső régiókban érezte meg leginkább a lakosság. Ennek oka, hogy az itteni gazdaság jobban beágyazott a világgazdasága, így érzékeny annak változásaira.
Az okok: Magyarország rossz külső kereskedelmi egyensúlya és a magas államadósság
Üveges Judit hozzátette: a mostani válság abban különbözik a pandémia idején tapasztalttól, hogy most nem egy hirtelen, váratlan sokk áll mögötte, hanem több rendszerszintű strukturális probléma. Például Magyarország rossz külső kereskedelmi egyensúlya és a magas államadósság. Emiatt most nem várható gyors korrekció, hanem elhúzódó válságra, hosszas stagnálásra és lassú kilábalásra számíthatunk.
A kutatás a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli jövedelmi különbségekre is. A kutatás alapján az országos statisztikákban a közép-magyarországi fizetések jelentősen felhúzzák az átlagot. A régiós átlagkereset 318,6 ezer forint, ami 16 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
Bár Nyugat-Magyarország a fejlettebb régiók közé tartozik, az itteni jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól. A közép- és nyugat-dunántúli átlagkereset (318 ezer forint) egyaránt 4 százalékkal kisebb az országátlagnál. A keleti és déli régiók lakosságának jövedelme számszerűleg ennél továbbra is alacsonyabb. Azonban a megélhetési költségek és más tényezők alapján a kisebb jövedelmű régiókban magasabb a fizetőképesség, a lakosság könnyebben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.
