88 éves lett Csányi Vilmos akadémikus és író. Neki köszönhetően egy ország tanulta meg az etológia kifejezést, kutyáit névről ismerjük (Jeromos, Bukfenc, Janka), és akinek elhisszük, kultúrával megszelídíthető az emberben lévő agresszió.
Kevés akadémikusra köszönnek rá a hegyoldalban, kevés akadémikust faggatnak a kutyákról meg a növényekről, Balatonalmádiban azonban gyakran állítják meg a legkülönbözőbb kérdésekkel Csányi Vilmost, amint éppen Janka kutyájával sétálgat. A tudós ugyanolyan határozottan és érthetően válaszol, mint a tudományt magyarázó könyveiben: Hogyan gondolkodnak a kutyák? (2005), Jeromos, a barátom – A kutyák szerint a világ (2021), Édes Janka (2022). Az eladott könyvek példányszáma mutatja, nem reménytelen az ismeretterjesztés.
Csányi Vilmos szépirodalmi művei – A lény és az őrző (novellák, 2003), Malion és Thea (elbeszélések, 2005), Kannibálok (novellák, 2008), A bábosok (regény, 2009), Kisfiam, Ikarosz (regény, 2011) – betekintést engednek Csányi zárt világába, ahová némi fönntartással ugyan, de interjúk segítségével beengedi az online világ érdeklődőit. Fontos kérdésekben fordulnak hozzá. Szépítgetés nélkül, őszintén válaszol. Például a közösségek fontosságáról vagy az oktatásról. Éleslátása megtévesztő, beszélgetőpartnerei nehezen értik, a problémahalmazok értelmezése ellenére mitől optimista. József Attila után szabadon fogalmazta meg: Miért ne lennék optimista, kiterítenek úgyis.
88 éves „földink” Almádi tetején, a Sétálgatok a kertemben című alkotásának bemutatóján (ahol a fotók is készültek) mondta el, hogy következő könyvében az emberi képzelet és vágyak evolúciójának összefüggéseiről ír. Napra pontosan hat évvel ezelőtti írásunkat pedig itt olvashatják.
Boldog születésnapot!
Vezető képünkön Géczi János, Csányi Vilmos és Juhász Rita, az etológus Sétálgatok a kertemben című alkotásának bemutatóján (Fotók: a szerző)
