Az országgyűlési bátrak mind egy szálig hozták formájukat: megszavazták a státusztörvényt, vagy ahogy a köznyelv nevezi, a bosszútörvényt. A státusztörvény két ütemben, szeptembertől és jövő januártól válik hivatalossá.
Még azok is igennel voksoltak az ország házában, akik pedagógusdiplomával rendelkeznek. A 199 képviselőből csak öten hiányoztak, a kormánypárti sorokból senki. Nyomták is a gombot a szeptembertől érvényes heti 24 kötelező óra bevezetésére, illetve a második ütemre, ami majd csak jövő január elsején lép életbe. Még van egy megszorítás a két dátum között: a pedagógusoknak szeptember közepén írásban kell nyilatkozniuk, elfogadják-e az új jogállást. Akarnak-e közalkalmazottak helyett köznevelési jogviszonyban dolgozni? Mert ha nem, akkor fel is út, le is út, nem dolgozhatnak tovább pedagógusként.
Ez a többi hátrány mellett az eddigieknél jóval kevesebb végkielégítést jelent. Hja, kérem, tetszettek volna képviselőnek menni… – tanácsolná nekik az egykori miniszterelnök. Aki bármilyen bölcs volt, nem tudná megfejteni, hogy ez a státusztörvény miképp szolgálja a pedagógus hivatás elismerését, ahogy azt Rétvári Bence államtitkár a legfontosabb célként megjelölte. Sem a másik célt, a béremelés alapjainak megteremtését. Kivéve talán azokat, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznak, illetve a nevelést, oktatást közvetlenül segítik, mert nekik a jövőben 20 százalékkal magasabb illetmény jár.
További változások
Cserébe a többiek hallgassanak! Eddig maguk döntöttek iskolájuk szervezeti és működési szabályzatáról, pedagógiai programjukról. Január 1-jétől ugyan véleményezhetik azt, de a fenntartó tankerület határozza meg mindkettőt. Megváltozik a tanórai helyettesítések rendje is. Eddig a tanórák felére rendelhettek el helyettesítést, most legfeljebb az órák 110 százalékáig lehet többlettanítás.
Június 3-án 1154 álláshirdetés olvasható a pedagógus, 1878 a tanár, 874 a tanító és 711 hirdetés az óvodapedagógus szavak beírása után.
Néhány intézményben a tanári kar felét keresik!
Aki többet és jobban dolgozik, az több fizetést kap – ígéri a belügy. A státusztörvény rögzíti a bérsávokat, amelyeken belül a munkáltatók értékelik a tanárokat minden évben újra meg újra. Ez az értékelés lesz az alapja a fizetéseknek, bár ennek részletei csak a végrehajtási rendeletből derülnek majd ki.
Amitől viszont a kistelepüléseken élők félnek a leginkább, az az átvezényelhetőség. Ez a tanárokra és a diákokra egyaránt vonatkozik. Ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható, egy másik intézményt, egy másik „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó. Aztán volt iskolájuk, nincs iskolájuk. A tanerő megússza a kivezénylést, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát meghaladja”.
Akkor ki fogja tanítani a jövő nemzedékét? – kérdezték azok is, akik a parlament előtt esőben tüntettek. A nyári szünet ellenére látványos akcióval tiltakoztak a Pedagógus Egység és az Egységes Diákfront aktivistái. Száz kiló jégből rajzolták ki a „jövő” szót, ami nemcsak jelképesen olvadt el.
