Az Európai Utazási Bizottság (ETC) felmérése szerint a turisták egyelőre nem a rossz időjárás, hanem inkább a magas árak miatt aggódnak. Az idegenforgalmi ágazat viszont ideges az átalakuló turizmus felfedezhető jelei miatt.
Az augusztusi borús eget nézve nehéz elképzelni, ami két hete még logikusnak tűnt: a klímaváltozás okozta kibírhatatlan hőség, illetve viharok hatására átalakulhatnak a nyaralási szokások.
A média – többek között a hvg legújabb száma, de a horvát jutarnji list online kiadása is – behatóan foglalkozik a témával. Utóbbi egyenesen a mediterrán turizmus összeomlását vizionálja az elviselhetetlen nyári hőség miatt. A hvg is felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben, ha nem is a Balatonra cserélik a tömegek a dél-európai közkedvelt célpontokat, de mindenesetre a hűvösebb országok felé fordulnak, ilyen lehet Magyarország mellett Csehország, Románia, Bulgária, Skandinávia, Nagy-Britannia például. Tehát hazánk még akár nyertes is lehet.
(Fotó: The Daily Beast)
A megállíthatatlannak tűnő klímaváltozás hatására Athén a Szahara bejáratává válik, a mai Mediterráneum: Görögország, Olaszország, a horvátországi Adria elsivatagosodik, a kellemes mediterrán klíma pedig felkúszik hozzánk. Az átalakuló turizmus jelei már észlelhetők. Két nagy média – a Bloomberg és a CNBC – arra figyelmeztet a weboldalán, hogy az időjárási katasztrófák veszélybe sodorják a mintegy 2000 milliárd eurós európai turizmust. Tézisüket a görögországi tüzeket okozó hőhullámokra, a Földközi-tenger hőmérsékletének folyamatos emelkedésére és az Olaszországban nyaranta elviselhetetlen forróságra alapozzák.
Az idősebb vendégkör elő- vagy utószezonban nyaral
Idézik az előrejelzést, miszerint Madrid éghajlata 2050-ben az észak-afrikai Marrakesh városához fog hasonlítani, London inkább Barcelona lesz, Stockholm pedig Budapest. Ha ez valóban bekövetkezik, az földrengésszerű változást jelentene az európai utazási és turisztikai ágazat számára, amely tavaly 2000 milliárd euróval járult hozzá a régió gazdaságához.
Már egy ideje észlelhető, hogy az idősebb vendégkör inkább átteszi májusra, illetve szeptemberre a nyaralás időpontját, mert akkor már nincs az a nagy meleg és az árak is alacsonyabbak. A családok nem tehetik ezt meg az iskola miatt. Ezért egyre gyakrabban választják a hegyvidéket például. Az Európai Utazási Bizottság felmérése szerint a mediterrán úti célok népszerűsége mintegy 10 százalékkal visszaesett idén 2022-hez képest, amikor az eddigi legmelegebb nyár izzasztott bennünket. Továbbá úgy érzékelik, jelentősen megnőtt az érdeklődés Csehország, Bulgária, Írország és Dánia iránt. Nemcsak a kellemesebb klíma, de az alacsonyabb árak miatt is.
Beszédes adat azonban, hogy az ETC európai piacokat felölelő felmérésében a turisták körében a válaszadóknak mindössze a nyolc százaléka aggódik a szélsőséges időjárási körülmények miatt, míg 25 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az árak emelkedése aggasztja.
Ami késik, nem múlik: Bill McGuire, a University College London geofizikai és éghajlati veszélyekkel foglalkozó professzora a CNBC-nek a Twitteren azt nyilatkozta, ha Dél-Európában nyaralunk a nyári hónapokban, egyre többet fogunk az átalakuló turizmus problémájával foglalkozni.
Nincs mese, Európa idegenforgalmi ágazatának, de nekünk is, kikapcsolódást, pihenést keresőknek szembe kell néznünk az éghajlatváltozás valóságával, és alkalmazkodni kell valahogyan.
Vezető kép: Nemcsak a Mediterráneumon, de a kaliforniai Halál-völgyben is rekordhőséget mértek idén (Fotó: hvg.hu)
