A december nem csak az önfeledt ünnepvárás időszaka, hanem a stresszé is. Kapkodunk, hogy mindennel elkészüljünk, közben rettegünk, nehogy melléfogjunk az ajándékokkal, az ünnepi menüvel. És akkor a karácsonyi depresszió legfőbb előidézőiről, a magányról és a pénztelenségről még nem is beszéltünk.

Karácsony körül kifejezett elvárás, hogy boldogok legyünk, együtt ünnepeljünk a családdal. Akiknek ez nem sikerül valami miatt, azok nagyon szenvednek – magyarázza Máté Gábor, a világhírű magyar származású kanadai pszichoterapeuta. A szakember úgy véli, karácsony körül sokkal nagyobb a különbség az elvárás, az elképzelés és a valóság között, mint a hétköznapokon. Amikor nem a szeretet hiánya a legfőbb problémánk, mert lefoglal bennünket a munkánk, az egzisztenciális problémák megoldása. Emiatt is ránk ronthat karácsonyi depresszió.

Sokkoló magány – akár fiatalon is

Az ünnepre készülve sokkolja az embert, ha egyedül van. Ráadásul egyre többen vannak ilyen helyzetben. Szenvednek a magánytól olyanok is, akiknek tulajdonképpen van családjuk, csak például messze élnek, vagy valamiért akadályoztatva vannak. Nem is hinné az ember, hogy nem csak az idősek, de a harmincas, negyvenes fiatalok is rettegnek az ünneptől, mert ilyenkor szembe kell nézniük az értelmes kapcsolatok hiányával. A világhírű pszichiáter szerint ezek a magánéleti zavarok nem csak lelki problémákat, hanem autoimmun betegségeket és függőséget is okoznak különféle szerektől.

Nem kell pszichiáternek lenni ahhoz, hogy lássuk, biztosan kihat az emberek elmagányosodására, hogy egzisztenciális vagy más okból kénytelenek elhagyni, váltogatni alapvető közösségeiket. Ez mára különben életformává vált, hogy ma itt vagyunk, holnap meg ott. Csakhogy így garantáltan elveszítjük kapcsolatainkat az emberekkel. Vagy legfeljebb felszínes kapcsolatokba bocsátkozunk, amelyek hiányérzetet hagynak bennünk. Ezekben a helyzetekben a legtöbbször szerepet játszunk, ami még ránk is éghet, ha sokáig gyakoroljuk. Máté Gábor tapasztalata szerint betegei a terápia során is csak idővel mernek megszabadulni ezektől az álarcoktól és ráébredni, hogy sokkal többrétegű a személyiségük, mint amit kifelé mutatnak. Az emberek általában félnek saját személyiségük mélyebb rétegeitől. Pedig ha ezeket a rétegeket felismerjük, akkor hitelesebbek leszünk, többek leszünk. Akkor lehet, hogy képesek leszünk megnyílni mások felé.

Ez a világ nem kedvez a kapcsolatoknak

Karácsonykor az ember nagy magányában képes elgondolkodni a sorsán, és akár változtatni azon, ami bántja. Kibékülni azokkal, akiknek hátat fordított, vagy felkerekedni és elrepülni látogatóba a gyerekekhez. De persze, általában nem ilyen egyszerűek ezek az élethelyzetek, mert közrejátszhat betegség, pénztelenség is, vagy ha nincs fogadókészség a másik oldalon vágyaink megvalósításához. Olyankor segíthet akár a telefonos lelkisegély-szolgálat is vagy egy jó barát, akivel kibeszélhetők a traumák, amelyek a karácsonyi depresszió mögött állnak.

Szakemberek szerint szentestén, majd pedig a karácsonyt követő pár napban a legjellemzőbb a depresszió. Ilyenkor nem mindenkinek segítenek a jó filmek vagy egy jó könyv, távbeszélgetés az unokákkal, gyerekekkel. Ha visszagondolok, azért régen nem csináltak a karácsonyi magányosságból ekkora problémát, mint most. Akkor is éltek magányos emberek, akik ha tudtak, elmentek szenteste az éjféli vagy másnap a karácsonyi misére, és ezzel áthidalták a helyzetet.

De régen nem is volt ekkora felhajtás a karácsony körül és nem volt ekkora elvárás sem, mint most. Amit – valljuk be, még akkor is nehéz teljesíteni, ha szerető család vesz körül bennünket.

Fotók: internet