Hartmann Ferenc harminc éve ezért a városért dolgozik képviselőként, frakcióvezetőként, alpolgármesterként és a szíve ezért a városért dobog – mondta Dobrev Klára, a DK Európai Parlamenti képviselője hétfőn délután, amikor bemutatták Hartmann Ferencet, a Híd a Városért Egyesület, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum és a Párbeszéd–Zöldek közös veszprémi polgármesterjelöltjét.

– Itt az ideje, hogy Veszprémnek újra olyan polgármestere legyen, aki nem egy pártközpont szolgája, aki a veszprémiek érdekeit képviseli, adott esetben még a saját pártjával, kormányával szemben is. Mondják meg nekem: hol volt Porga Gyula, amikor a veszprémiektől elvették az iskoláikat? Vagy amikor elvették a város vagyonának egyik ékkövét, a vízközművet? Felemelte a szavát, amikor a veszprémieknek egyre rosszabb lett az egészségügyi ellátása? – tette fel a kérdéseket a képviselőasszony.

Helyi szövetségben, egymást elfogadva

Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke, Újbuda alpolgármestere megjegyezte: a világ legjobb dolgainak egyike helyi szinten dolgozni a közösségünkért.

– Helyi szinten sokkal kevésbé fontos, hogy ki melyik pártból jön – mondta. – Hartmann Ferenc jó jelölt, mert a nyitottságával, progressziójával a helyiek szövetségét kívánja maga mellé állítani, hogy egy még jobb Veszprémet teremtsen. Hartmann Ferenc egy igazi zöld politikus. Már a 2000-es évek elején népszavazást íratott ki a helyi hulladékgazdálkodás ügyében. Még nem voltunk az unió tagjai, amikor előzetes forrásokból mindent megtett azért, hogy üzemeljen a helyi hulladéklerakó. Hartmann vezetésével 5000 lakást tudtak már akkor hőszigetelni úgy, hogy a város állta a költségek harmadát. Ilyen emberekre van szükség: zöldekre, szociáldemokratákra, progresszívekre, lokálpatriótákra és nyitottakra. Ugyanis egy városban sokfélék vagyunk, meg kell értenünk egymást, és kompromisszumokra kell jutnunk egymással.

Újra kell építeni a demokráciát!

A pápai Grőber Attila tanár figyelmeztette a barátját, Hartmann Ferencet, hogy ez az egész nemcsak a polgármesterségről, hanem egy új rendszerváltásról szól.

– A Fidesz a demokrácia minden értékét eltékozolta, Hartmann Ferenc egyik feladata az lesz, hogy a veszprémi „demokráciát” valódi demokráciává tegye. És itt másról is szó van: az értékrendek különbségéről. Olyan embernek ismerem, aki képes a politikának visszaadni az erkölcsösségét.

– Az önkormányzatok a magyar demokrácia utolsó tartalékai – vette át a szót Tüttő Kata, az MSZP alelnöke, Budapest főpolgármester-helyettese. – Ezek azok a helyek Magyarországon, ahonnan majd egyszer újra kell építeni a demokráciát. Mi a dolgunk nekünk, ellenzéki városvezetőknek? Mutatnunk kell egy másik utat Magyarország számára. Budapesten is mindig elmondjuk: nemcsak az a feladat, hogy életben tartsuk a várost, hanem hogy mutassunk egy másfajta kormányzást és küzdjünk a szabadságunkért. Aki nem küzd azért, hogy beleszólhasson abba, mi történjen a településén, nem küzd az iskoláiért, a kórházáért, a vizéért, az hogyan fogja a szabadságát visszakövetelni?

Veszprém drága, fogy a népessége

Végül a polgármesterjelölt, Hartmann Ferenc szólalt fel:

– Helyesnek bizonyult az irány, amelyen a szocialista-liberális városvezetés 2003-ban, amikor alpolgármester voltam, elindult az első Európa Kulturális Fővárosa pályázattal: bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális intézmények építésével, felújításával, lakóépületek ezreinek energiatakarékos korszerűsítésével, bérlakásépítéssel, a városközpont és a Séd-völgy rehabilitációjának előkészítésével, utak, körforgalmak, parkolók építésével. Kezdeti megtorpanás után ezt az utat folytatta a jobboldali városvezetés is, azonban minimális szociális érzékenységgel. A jobboldalt nem foglalkoztatja az a furcsa ellentmondás, hogy az egyik legélhetőbb magyar város lélekszáma 10 év alatt 10 százalékkal, 58 ezerről 53 ezerre csökkent. Vajon miért nincs népességmegtartó képessége a városnak? Magasak az ingatlanárak és drága a megélhetés.

– A városvezetés nehezíti a magánerős lakásépítést. A Takácskertit egy évtizede. Veszprémben 202 bérlakás van. A megyei jogú városok listájának végén vagyunk. Kevés és drága az idősotthoni, a szociális férőhely. Egy évtizede nem támogatják az épületek energiatakarékos felújítását. Minden ellenzéki kezdeményezést leszavaztak. Változtatni kell! 2023-ban joggal és büszkén viseltük az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Tervezett beruházások maradtak el, és van olyan fejlesztés, ami már nincs is nyitva. 100 milliárdot költött a városvezetés csak az EKF-re. Főtanácsadók és bennfentesek nyüzsögtek a pénzek körül. A milliárdok költését nem lehetett ellenőrizni, az ellenzéket, a civileket a fideszes városvezetés kizárta a cégek irányításából, felügyeletéből. Mi véget vetünk az átláthatatlan közpénzköltésnek.

A be nem tartott ígéretek fővárosa

– 2023-ban viselhettük volna a be nem tartott fideszes ígéretek fővárosa címet is – folytatta. – Hiába volt 2020-ban aláírt szerződés, a kormányzat leállította a 8-as főút nyugati elkerülő szakaszának kétszer kétsávos, külön szintű csomópontokkal tervezett átépítését. Most a teljes szakasz kátyús és 60 kilométer/óra a sebességkorlátozás. „2023-ra megépülhet a belső körútnak a Jutasi és a Pápai út közötti hiányzó szakasza az új völgyhíddal”, hirdette Porga Gyula polgármester és Ovádi Péter országgyűlési képviselő. Ott most legfeljebb délibábot látni, nem hidat. A Gyulafirátótiak egy erdő kiirtásából tudták meg, hogy mellettük honvédségi gigaberuházásban 2500 fős katonai bázis épül. A lakossági tiltakozáson aztán fűt, fát ígértek.

Mivé és kié lett a város vagyona?

– Ezt hirdetik az önkormányzati cégek, már amelyeket nem einstandolt a fideszes kormány, vagy amelyiket nem kellett eladni. Az önkormányzat gazdasági társaságainak többsége veszteséges. A Bakonykarsztot 30 milliárdos vagyonával lenyúlta az állam. A hulladékgazdálkodási cég veszteséges, eladja a város. Miből fognak működni az EKF-beruházások létesítményei? Mivé lett és kiké lesz a város vagyona? A helyi közszolgáltatásokat a város kezében kell tartani! – mondta Hartmann, majd kitért a márkói murvabánya körüli bonyodalmakra (amikor a városvezetés „karba tett kézzel” engedte volna veszélybe sodorni a térség ivóvízbázisát), a bérlakások hiányára és nem hagyta ki a V-Busz Kft. eltűnt 1,7 milliárdját sem.

– Nem nyomasztja őket, hogy négycsoportnyi sajátos nevelési igényű óvodás csak más városban jut ellátáshoz. A javaslatunkat leszavazták, de mi meg fogjuk oldani. Nekik az önkormányzati ülés élő közvetítésére sok a havi 150 ezer forint, de saját propagandára, közpénzből, a több 10 millió is kevés. Ők félnek a nyilvánosságtól. Nekünk az a lételemünk.

Hidakat fognak építeni az emberek között

Végül választ adott a saját kérdésére, hogy kell-e a változáshoz még valaki a négy párt és a civilek együttműködésén kívül?

– Mindenáron nem. Egy éve hívtuk közénk az LMP-t, de külön polgármesterjelöltet indítanak. Gerstmár Ferenc nem az együttműködést választotta. Úgy tűnik, hogy a Fidesz trójai falovaként előretolt, magát függetlennek álcázni próbáló emberével, Adamecz Zoltánnal működik együtt. Változtatni kell! Tapasztalt, tisztességes, sok civil jelöltet állító csapatunk nem csak a kirakat fényezésére fog koncentrálni. Mi a város, a választópolgárok mindennapi gondjaira is megoldást ajánlunk. Hidakat fogunk építeni ember és ember között, mert azok a legerősebb hidak.

A vezető képen Barabás Richárd, Tüttő Kata, Hartmann Ferenc és Dobrev Klára. Fotók: Veszprém Kukac