Folyamatosan azt halljuk főleg amerikai hírforrásokból, hogy nem egészséges a nagyipari élelmiszertermelés, de a kistermelői áru is tartalmazhat káros anyagokat. Tudjuk egyáltalán, hogy mit eszünk? Kételyeinkkel megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih). A lényeg: Magyarországon kiszűrik az élelmiszer-biztonság szempontjából esetleges kockázatot jelentő élelmiszereket. A kérdéseinkre írásban kapott válaszokat három részben közöljük.

– Valóban biztonságos-e az egészségesnek hitt élelmiszer, amit boltban vagy piacon vásárolunk? Ki és hogyan tudja ellenőrizni a kínálatot, azaz mekkora az élelmiszer-biztonság nálunk?

– A hivatalunk által végzett mérések eredményei azt mutatják, hogy a hazai üzletpolcokon elérhető élelmiszerek biztonságosak a fogyasztókra nézve. Szakembereink napról napra azért dolgoznak, hogy az esetlegesen kockázatot jelentő élelmiszereket minél gyorsabban kiszűrhessék, így garantálva a minőséget és a biztonságot a lakosság számára.

A Nébih által kiadott mintavételi terv alapján terv szerinti és kockázatalapú mintavételek történnek, de gyanú/panasz nyomán rendkívüli mintavételre is sor kerülhet. Magyarország területén élelmiszert abban az esetben lehet forgalmazni, ha azt jogszerűen állították elő, és a termék megfelel az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak. A Nébih mint központi élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (a területi illetékességgel rendelkező vármegyei kormányhivatalokkal együtt) felügyeli, hogy az esetlegesen nem biztonságos élelmiszer ne kerülhessen a piacra. Továbbá tervszerűen ellenőrzi azokat a rendszereket, amelyek felismerik az élelmiszer-biztonsági problémákat. Ezenfelül a belső piac megfelelő működése, valamint az emberi egészség védelme érdekében szükség szerint megteszi a megfelelő intézkedéseket.

– Vizsgálják-e a zöldség, a gyümölcs, a húsok, az állati belsőségek ólom-, kadmium-, arzéntartalmát? Amerikai kutatócsoport ellenőrzései szerint még a csokoládékban és a bébiételekben is előfordul a megengedettnél több mérgező fém. Mit mutatnak a hazai mérési eredmények?

– A monitoringprogram az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjed, az élelmiszerlánc-szemlélet érvényesítésével felöleli a takarmányok, a növényi és állati eredetű alapanyagok és az élelmiszerek vizsgálatát. A termék-mintavételi terv magába foglalja – többek között – az élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai biztonsági, reziduum-toxikológiai ellenőrzését és minőségellenőrzését.

A monitoring-mintavételi terv során például húsokból, állati belsőségekből, bébiételekből és csokoládéból is minden évben több száz nehézfémvizsgálatot végeznek a szakemberek. Az utóbbi két évben ezekből a termékekből nem mutatott ki a laboratórium határérték feletti szennyezettséget.

– Mennyi a megengedett veszélyesanyag-határ az élelmiszerekben?

– A növényvédőszer-határértékek mérésekor minden, a permetezésekből visszamaradó vagy korábbi permetezések során kijuttatott hatóanyagot mérnek. Az élelmiszerekben megengedett határértékekről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján lehet tájékozódni: ezek a határértékek nyilvánosak.

A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében kiemelten fontos és jól szabályozott a mintavételezés folyamata. A mintákat a fogyasztásra kész vagy a gyártók utasításai szerint elkészített termékeken kell értékelni, a 2006/125/EK irányelvben meghatározott maximális maradékanyag-szintek alapján.

A határértékek megállapításakor minden esetben elsődleges szempont a fogyasztók biztonsága, hosszú és rövid távú kockázatbecslés történik minden egyes növényvédőszer-maradék kapcsán. Sem ezen anyagok hosszú távú expozíciója (az összes olyan élelmiszer fogyasztása révén, amely ezeket tartalmazhatja), sem pedig a releváns termékek magas/túlzott fogyasztása miatti, rövid távú expozíció nem mutathat kockázatot az elfogadható napi beviteli vagy az akut referenciadózis túllépésére vonatkozóan.

A csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiétel kizárólag olyan anyagok felhasználásával állítható elő, amelyek az általánosan elfogadott tudományos ismeretek alapján megfelelnek a csecsemők vagy a kisgyermekek különleges táplálkozási igényeinek. A bébiétel semmilyen anyagot nem tartalmazhat olyan mennyiségben, hogy az veszélyeztesse a csecsemők és a kisgyermekek egészségét. A bébiételekre speciális, szigorú szabályok vonatkoznak.

Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra (pl. a nehézfémekre) vonatkozóan az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről, és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023/915 bizottsági rendelet az irányadó.

A hazai forgalomban lévő, csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszereket a jogszabályok alapján havi rendszerességgel, laboratóriumban vizsgálják. Ezek a termékek ugyanis az éves monitoring-mintavételi tervben vármegyékre és hónapokra lebontott, kiemelt mintaszámmal szerepelnek.

Az élelmiszer-biztonság problémakörét érintő kérdéseinkre a Nébihtől kapott válaszok közlését egy hét múlva folytatjuk.

Vezető képünk forrása: Ladjánszki Máté/Népszava