Két olimpiai kategória győztese soha még nem volt ugyanaz a postagalamb. Az egyedülálló sikert Miss Olimpic 203 és tenyésztője, Szentesi Endre érték el. A hosszútávú versenyek győztese a világrekorder magyar szárnyas.
Jellemzően előbb vesszük észre a drónokat az égen, mint a szárnyas bajnokokat. Az emberiség történetében évezredek óta a galambok fontos hírvivők. Például az első és a második világháború üzenetei nélkülük nem juthattak volna célba. A Falkland-szigeteki háború idején a partra tett kommandósok is vittek magukkal postagalambokat, hogy összeköttetésük legyen a csatahajóval. Az Öböl-háborúban – amelyet elektronikus háborúnak is hívtak – 30 ezer galamb várt bevetésre készen. Napjainkban a technika gyors változása, viszonylag egyszerű kezelése a természet e kedves szerepelőit háttérbe szorítják, noha teljesítményük lenyűgöző. Ki hinné, hogy ezek a kicsi madárkák 80 km/óra sebességgel közlekednek? A tudósok még mindig nem jöttek rá, mitől nagyszerű a tájékozódási képességük. Az viszont tény, hogy egyre kevesebben tenyésztenek galambot a húsáért vagy a szépségéért, röptetők pedig alig néhány ezren élnek Magyarországon.
Belgium a postagalamb-tenyésztés éllovasa, a magyar állomány kilencven százaléka genetikailag onnan származik. A postagalambok legnevesebb versenyének ötlete is onnan származik. Magyarország kétszer, 1975-ben és 2005-ben rendezett postagalamb-olimpiát. Noha a kategóriák többségében a japánok és az amerikaiak a favoritok, eddig még ők sem tudhattak magukénak két győzelmet is ugyanazzal a madárral.
A magyar galamb díja 500 kilométer feletti versenyeken a három legjobb útja alapján összesített eredményekből származik. Az első kategória kiírása szerint minimum 1800 km távolságot kell megtenni, a világ legjobb galambja hosszútávnál az alsó határ 500 km. A galambokat speciális gyűrűkkel azonosítják, majd elszállítják őket az olimpia színhelyére. Onnan kell hazatalálniuk. Miss Olimpic 203 a Dessau-, Magdeburg- és Hannover-versenyeken nyerte az első díjakat öt-hatezer induló előtt. 8-10 óra alatt ért haza Mosonmagyaróvárra.
Nemcsak az erő, a tájékozódási képesség is befolyásolja az eredményt, ugyanis nem egyenes vonalban repülnek haza, hanem kitérnek jobbra-balra az útiránytól, és ha érzik, hogy nem jó felé repültek, akkor visszatérnek a megfelelő útvonalra. Amikor hazaérkezik a galamb, akkor speciális antennával leveszik az adatokat a gyűrűjükről, azok bekerülnek egy tenyésztői órába, majd összesítik őket.
A monogámia kiváló motiváló, a galambok egy életre költöznek össze. Versenyidőszakban a párokat elkülönítik, majd a verseny előtt újra találkozhatnak, és fészekre ülnek. Ebbe az idillbe szól bele a verseny, ekkor a pár egyik tagját elviszik. Hatalmas a késztetés a hazatérésre, sietnek vissza párjukhoz.
A galambok teljes érettségüket 3 évesen érik el, azonban 5-6 éves koruktól új feladatuk génjeik átörökítése.
Vezető kép forrása: Pexels
