Orosvári Zsolt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a méltánytalanul alacsony rokkantnyugdíja miatt. Az eljárást 200 ezer sorstársa miatt is fontosnak tartotta elindítani.

Orosvári Zsolt azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a Veszprémi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma, mint elsőfokú bíróság elutasította a keresetét. (Ügyéről korábban itt és itt írtunk.) A Kúria is megtagadta, hogy foglalkozzon az ő, illetve az általa képviselt 200 ezer sorstársának ügyével, amelyet az állammal szemben indított a méltánytalanul alacsony rokkantnyugdíja miatt.

A rokkantnyugdíjas beadványában kéri az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg: Alaptörvény-ellenes a Veszprémi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma jogerős ítélete és a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság végzése. Kéri továbbá, hogy az Alkotmánybíróság a jogerős ítélet, valamint a felülvizsgálati végzés megsemmisítése mellett utasítsa a Veszprémi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumát új eljárás lefolytatására és az alkotmányjogi panaszban kifejtettek alapján új határozat hozatalára.

A jogszabályok Alaptörvénybe ütközőek

„Álláspontom szerint a Kúria megalapozatlanul jutott arra következtetésre, hogy a közigazgatási peres eljárás során megjelölt körülmények és jogszabályok nem társadalmilag kiemelt jelentőségűek, azok érdemi vizsgálata szükségtelen – olvasható Orosvári Zsolt alkotmányjogi panaszában. – Az eljárás során mindvégig hivatkoztam arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó jogszabályok… a magyar állampolgárok széles körét érintően alaptörvénybe ütközőek… A kérdés társadalmi jelentőségét jól mutatja, hogy az általam felvázoltakból, abból a tényből, hogy ma Magyarországon milyen sok honfitársam él a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokon túlmenően az öregségi vagy egyéb nyugellátások kapcsán is létminimum környékén vagy alatta, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megpróbál politikai tőkét kovácsolni…, a közvélemény-kutatások alapján nem is eredménytelenül. Véleményem szerint közismert ténynek számít az is, hogy milyen sok magyar állampolgár él létminimum alatt, így számomra érthetetlen, a valóságtól elrugaszkodott és tényszerűen nem igaz a Kúria általi befogadás megtagadásának indoka. Nyilván nincs rálátásom a bíróságok peres gyakorlatára olyan értelemben, hogy meg tudjam állapítani: megfelel-e a valóságnak a Kúria hivatalos tudomása arról, hogy a tárgykörben nem indultak tömegesen perek. Ugyanakkor már az elsőfokú eljárás során is hivatkoztam az Európa Tanács álláspontjára, amely az emberi jogok és a szegénység kapcsán megállapította, hogy a szegénység egyaránt lehet oka és következménye az emberi jogok megsértésének. Tehát nemcsak az igaz, hogy az ember jogok sérülése szegénységhez vezethet, hanem az is, hogy a szegénység növeli az emberi jogi jogsértések kockázatát. Az államoknak jogi kötelezettségei vannak a szegénységben élőkkel szemben. Ezek a kötelezettségek az emberek társadalmi, gazdasági, kulturális, polgári és politikai jogain alapulnak.”

Dr. Szepesházy Péter, Orosvári Zsolt egyik ügyvédje portálunknak a következőket nyilatkozta tavaly júniusban, az ítélethirdetést követően:

– Az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni alkotmányjogi panasszal. Nyilván ha maguk a bírók fordultak volna az AB-hez, annak nagyobb jelentősége lenne. Az AB soron kívül tárgyalná az esetet, ráadásul jobban felfigyel az olyan beadványokra, amiket nem a sértett fél és ügyvédei nyújtanak be, hanem amelyekben maguk az eljáró bírák érzékelnek kétséges alkotmányos helyzetet.

Tehát minden bizonnyal hosszú idő fog eltelni, mire az Alkotmánybíróság sorra veszi Orosvári Zsolt 19 oldalas, minden vonatkozó jogszabállyal megerősített beadványát, amelyet a rokkantnyugdíjas másik ügyvédje, dr. Monostori Róbert dolgozott ki és adott be.

– Három eset lehetséges a beadványommal kapcsolatban – mondta portálunknak Orosvári Zsolt. – Az egyik, hogy mielőbb érdemben dönt. A másik, hogy mondvacsinált kifogással azonnal visszadobja. A harmadik, hogy elsüllyeszti pár évre egy fiók mélyére. Én bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság a státusának megfelelően foglalkozik az üggyel és méltányos döntést hoz. 

A rokkantnyugdíjas hozzátette: amennyiben az Alkotmánybíróságnál nem járnak sikerrel, a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

A vezető képen Orosvári Zsolt (balról) és az ügyvédei, dr. Monostori Róbert, valamint dr. Szepesházy Péter az első veszprémi tárgyaláson. Fotó: a szerző