Nyíltan beszélni a betegségekről nagy kihívás a családban és a közösségekben is, sőt egyes betegségeket sokszor tabuként kezelnek. Különösen jellemző ez a daganatos betegségekre. Nem csoda, hogy a rákbetegségről áltudományos állítások és viták sokasága tör ránk a közösségi médiából, és egyre nehezebb eligazodni rajtuk, valós információhoz jutni.
Fertőző a rákbetegség? Szűk melltartó okozhat daganatot? Van olyan étel, ami garantáltan daganatos megbetegedéseket okoz? A tej fogyasztása daganatot okoz? A stressz okozza? Mindenkiben vannak daganatos sejtek, csak „nem jönnek elő”? Valóban rákot okoz a HPV-vírus? Vérvizsgálattal valóban kimutatható a lappangó rákbetegség?
A közösségi médiát az utóbbi években ellepték a fentiekhez hasonló álhírek és a mesterséges intelligencia alapú applikációk, amelyek igen sok badarságot állítanak.
A közelmúltban Daganatokról őszintén címmel indult egy vodcast (rendszeresen megosztott videóanyagok), amit érdemes követni, mert segít rendet tenni a fejekben: az izgalmas sorozatban rákkutatók és orvosok beszélgetnek közérthetően a daganatos betegségekről, hogy mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegyék a tudományosan megalapozott információkat.
– Ami teljes bizonyossággal állítható a daganatos betegségekről az, hogy nem fertőző, ha az lenne, sokkal könnyebben lenne gyógyítható – szögezi le Pintér Lajos szegedi molekuláris biológus, genetikus. – A szakemberek rámutatnak arra, hogy a daganatos betegségek hátterében a DNS-hez kötődő mechanizmusok állnak, ugyanolyanok, mint amelyek az evolúció mozgatórugói is. A tudomány nagy kihívása daganatos betegségek gyógykezelése, mert lehetetlen feladat megtalálni az univerzális gyógymódot. A kutató cáfolta azt a tévhitet is, hogy mindenkiben van daganatos sejt. A valóság az, hogy a tumoros betegségek komplexitása szinte végtelen. A rákbetegségek kialakulása többlépcsős, összetett és hosszabb folyamat, de egyes esetekben igen gyors lefolyású is lehet.
Tévhit az is, hogy egyetlen vérvizsgálatból a daganatok bármilyen fajtájára következtetni lehessen. Ez a lehetőség egyelőre még nem áll az emberiség rendelkezésére, de olyan eljárások már most is léteznek, amelyek a kezelés alatt álló beteg vérmintája segítségével követhetik a daganat állapotát. Pintér Lajos és más szegedi kutatók, illetve orvosok jelenleg is dolgoznak olyan eljáráson, amely révén a vizeletből kiszűrhető lesz a prosztatadaganatok jelenléte, ily módon csökkentve a kényelmetlen tűszúrásos mintavételek számát.
A genetikus szerint a likvid biopszia (mintavétel új generációs változata) a jövőben sokkal pontosabban jelezheti a daganat jelenlétét a szervezetben, mint egyéb szűrővizsgálatok, mert minden daganat kialakulása DNS-szinten kezdődik – és ezt már most is nyomon lehet követni bizonyos vérvizsgálatokkal.
– Annyi bizonyos, hogy a HPV (humán papillomavírus) valóban kapcsolatba hozható például a méhnyakrákkal, de amúgy a daganatos megbetegedésekben a genetikai hajlam és a külső környezeti hatások (mint például a dohányzás vagy a légszennyezés) inkább mérvadóbbak – állítja a többi között Pintér Lajos.
Olvasóinknak figyelmébe ajánljuk a dr. Peter Attia és Bill Gifford Végigélni – A hosszú élet tudományos alapjai című bestsellerének 8. fejezetét (Az elszabadult sejt – Új módszerek a ráknak nevezett gyilkos ellen).
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Kondor Róza
Vezető képünk szerzője: AI
