Veszélyhelyzetben élünk már kilenc éve – jogilag mindenképp. Az első kihirdetését 2015 szeptemberében az országgyűlés a tömeges bevándorlással indokolta. Azóta a hosszabbításokhoz elég a kormány is.
Se Covid, se migránsok, se háborús támadás, se semmi. Semmi nem indokolja a veszélyhelyzet folyamatos hosszabbítgatását. A nemzetközi szervezetek sokszor hívták fel a figyelmet arra, hogy a különleges jogrend Magyarországon érdemi indok nélkül állandósult. Az Európai Bizottság 2025‑ös jogállamisági jelentése kiemelte, hogy a rendeleti kormányzás gyakorlata gyengíti a jogbiztonságot, hátrányosan befolyásolja a gazdasági szereplők versenyképességét. A kutatásokból egyértelműen kiderült, hogy az eredetileg válságkezelésre szánt jogi eszközök politikai célt szolgálnak, nem veszélyhelyzetek azonnali megoldását. A támogatások kifizetését többek között ennek a megszüntetéséhez kötötte az Európai Unió. Könnyű dolga lesz az új parlamentnek, egyetlen szavazással teljesítheti a jogállamiság visszaállításának alapvető tételét.
A különleges jogrend egyébként nem ördögtől való, az Alaptörvény (2011–2012) több különleges jogrendi típust határozott meg: a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, a megelőző védelmi helyzetet, a váratlan támadást és a veszélyhelyzetet.
Ezek bevezetéséhez az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hozzájárulása kellett, sőt korlátozták azok időtartamát. Még a 2016-ban kihirdetett terrorhelyzet sem ment országgyűlési jóváhagyás nélkül. Hét év múltán jött újabb, a háborús veszélyhelyzet, amely a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus esetén hirdethető ki. Megalakult a Szuverenitásvédelmi Hivatal az állampolgárok minden adatának kezelésére. A kormánynak nem kellett bajlódnia az országgyűléssel, saját hatáskörébe vonta a veszélyhelyzet kihirdetését, rendeletekkel kormányozhat, korlátozhatja az Alkotmánybíróság szerepét, sőt meghatározatlan ideig fenntarthatja a különleges jogrendet. Így aztán a hatalom gyakorlása nem átlátható, nem ellenőrizhető, noha ezek a jogállamiság alapjai.
A veszélyhelyzet eredménye számokban is kifejezhető: 2020 és 2023 között a kormány 1013 veszélyhelyzeti rendeletet alkotott. Átlagosan másfél naponta születtek ilyenek. A veszélyhelyzetek alatt hozott rendeletek közül azok aránya, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül a veszélyhelyzethez, az elemzők szerint kilencven százalék körül lehet, vagyis jelentős többségük nem segítette a veszélyhelyzet megoldását. A rendeletek egy százalékához fűztek hivatalos indoklást, a többiről még azt sem. Ma is velünk élő rendeletek: a tanárok sztrájkjogának felfüggesztése, különleges gazdasági övezetek kijelölése, pl. Covid idején Göd, a hop-on-hop-off buszos városnéző turisztikai szolgáltatás áfájának csökkentése 27‑ről 5 százalékra, közmeghallgatás tartható személyes megjelenés nélkül is.
A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal tett közzé válogatást a „gyanús” kormányrendeletekből.
Az új országgyűlés első intézkedései között szerepelhet a veszélyhelyzet visszavonása.
Vezető képünk illusztráció. Forrás: honvédelem.hu






