Szürkébb lett a megyeszékhely belvárosa, kiürült a Fekete Sas Gyógyszertár. Több mint kétszáz évig szolgálták ki benne a veszprémieket – kezdetben helyben készített pasztákkal, pirulákkal. Mára az üzlet veszteségessé vált.
A fekete sas nevet sok gyógyszertár cégére hirdette szerte az országban. A sas mint az erő, a bölcsesség és a gyógyítás szimbóluma egyben a függetlenséget és a védelmet is jelképezte. Veszprém legrégebbi patikáját szerzetesek alapították a várban 1747-ben. Innen költözött a XIX. század elején az Óváros tér közelébe. A nevét megtartó gyógyszertár nemrég a Cholnoky lakótelepre költözött a nagyobb forgalom reményében. A belváros átalakulása nem kedvezett a tisztes haszon elérésének, és a lokálpatrióták nem mentették meg a város ikonikus helyét, hogy múzeummá alakítsák, mint Sopronban, Kőszegen és Székesfehérváron, noha patinája fénylett.
Veszprém első patikája, a Fekete Sashoz címzett gyógytár – ahogy fentebb említettük – már a XVIII. század első felében működött. Állandó helye azonban csak 1806-ban lett, amikor a helybeli Francz (a névváltozás következtében később Ferenczy) Ádám gyógyszerész az 1801-ben megvásárolt, a mai Rákóczi Ferenc utca 8. számú házat átalakíttatta és gyógyszertárnak rendezte be, majd száz év alatt megteremtette jó hírét. A város szolgái és a szegények is az egyre szebb portállal ellátott Fekete Sasban adták le orvosi rendelvényüket.
A gyógyszertár 1911 és 1951 között a Kocsuba-Karabélyos família tulajdonában volt. Rengeteget fényképezték, filmezték, leveleztek róla. A dokumentumok kiemelt értékei Veszprém múltjának. Fényképek százai bizonyítják, hogy a Fekete Sas a XX. század elejétől a megyeszékhely jelentős gazdasági, társasági találkozási pontja volt. Innen szerezték be a városlakók a gyógyszerek mellett a titkos összetételű Napóleon-likőrt vagy a különleges folttisztítókat és illatszereket is, emeleti szalonjában irodalmi és dal-esteket szerveztek. Előszeretettel mulatott itt kora leghíresebb színésze, Jávor Pál.
A magyar történelem nyomai tovább követhetők a Fekete Sas Gyógyszertárral. Amikor a második világháborúban a front elérte a várost, és a németek még, az oroszok meg már itt voltak, a Vörös Hadsereg egyik katonája felment a Rákóczi utcai üzlet padlására, felállította a géppuskáját, és célba vette a Tűztoronyban őrködő németeket. A tulajdonos, Karabélyos Endre lélekjelenléte mentette meg a patikát: finom italok ígéretével térítette el a katonát a szándékától. 1951-től viszont Karabélyos Endre csak beosztott gyógyszerészként dolgozhatott a város különböző patikáiban, kivéve a Fekete Sast, ahol még úgy sem. Házukból csak két szobát hagytak meg az egykori tulajdonosoknak. A Veszprém Megyei Gyógyszertár Vállalat megalakulásakor, 1955-ben elvették a patika nevét, s talán csak a központi fekvésének köszönhette, hogy hosszú évekig kiemelt feladatot láthatott el. A rendszerváltás után az épületet felújították. 1996-ban a gyógyszertár új tulajdonosai újra felvették a patika régi nevét, és a Fekete Sas kirakatát eredeti fényében állították vissza.
Minden erőfeszítés ellenére a megváltozott körülmények miatt az óvárosban a gyógyszertár működtetése gazdaságilag már nem volt fenntartható, ezért a gyógyszertár a Cholnoky lakótelepre költözött. Berendezései, iratai, fotói valódi értékek. Megérdemelték volna, hogy a Fekete Sas Gyógyszertár Veszprémben is múzeum legyen.
A vezető fotón: a Fekete Sas ablakába már kitették a gyógyszertár új címét, a másik ablakba pedig egy ingatlaniroda hirdetőtáblája került. Fotók: Veszprém Kukac
