David Safier A szerelem szobát keres című regényét egy színdarab felfedezése hívta életre.
1942-ben a varsói gettóban egy kis mellékutcából nevetés és taps hallatszik – egy zenés vígjáték premierje zajlik éppen, amelynek címe A szerelem szobát keres. A fiatal színésznő, Sara izgatottan készül élete első főszerepére. Rajongással figyeli nagy szerelmét, Edmundot, aki elvarázsolja a közönséget, hogy a nézők rövid időre megfeledkezzenek szenvedéseikről. Michal, a színház igazgatója, Sara korábbi kedvese csábító ajánlattal érkezik: az előadás után szökjenek el együtt a gettóból. Meg akarja menteni őt – a náciktól, a járványoktól és az éhségtől. Ám ha vele menekülne, az azt jelentené, hogy Edmundot hátrahagyná, és valószínűleg soha többé nem látnák egymást.
A lánynak választania kell – szerelem vagy a túlélés. Csak kilencven perce van. Mire legördül a függöny, döntenie kell.
A könyvben bemutatott vígjáték valójában az egyetlen fennmaradt színdarab a varsói gettóból. David Safier az eredeti részeket is beépíti a regényébe, amellyel nemcsak a történelmi hitelességet növeli, hanem felveti a kérdést: egyáltalán hogyan engedhették előadni? Egyben megmutatja a művészet erejét, amely a borzalom közepette is lehetővé teszi a gondtalan nevetést.
A szerelem szobát keres című regény a Figura Könyvkiadó gondozásában, Radics Viktória fordításában jelent meg. Erre a linkre kattintva tudják megrendelni.
A szerző fotójának forrása: © Atilano Garcia/Imago
