Új szakaszához érkezett az érsekségi várlift építése. A két évvel ezelőtt készült kiviteli tervdokumentációkkal összhangban a Veszprémi Főegyházmegye a vár alatti szikla belsejében két liftszerkezetet magában foglaló liftaknát épít, az ehhez csatlakozó földalatti folyosóval és fogadótérrel együtt.

A 21 méter hosszú, 3,21 méter széles és 4,4 méter magas, bányászati technológiával épült folyosó (alagút) a hegy gyomrába vezet, összekötvén a Jókai utca 46. és a Vár utca 39. szám alatti ingatlanokat. A 36 méteres függőleges aknában közlekedő dupla lift érkeztető végpontja az egyházi tulajdonú Körmendy-ház udvarában van. A nagy lélegzetű építkezés számos kérdést vetett fel, ezekről és az érsekséggel bonyolított levélváltásainkról lapunkban beszámoltunk, tájékoztattunk az építkezés mentéről. Kívülről nem sok látható, de ami az érintettek körében már korábban is aggodalmat keltett, az a két telket elválasztó támfal.
A kérdéses támfal
Az építkezés kezdetén azt kérdeztünk a beruházótól, milyen műszaki megfontolásokból került a tervezett lift az MTA telekhatárán lévő támfal oldalára, és befolyásolja-e a lift üzemelése a támfal meglévő szerkezetét és állékonyságát. Eredetileg a beruházó tervbe vette a támfal rekonstrukcióját is, de nyilvánvaló, hogy eddig ez nem történt meg.
Feltett kérdéseinkre korrekt választ kaptunk: “Az építkezés nem okozhatott statikai változást, hiszen a 80‑as években készült nagyméretű vasbeton „koporsófödém” a helyén maradt, pontosan állagvédelmi okokból. […] A liftakna a speciális kialakítás miatt merevebb szerkezetileg, mint a támfalak önmagukban a többméteres barokk kori feltöltések mellett, tehát a megépítése nem ront a statikai működésen. Ezen felül a megújítás keretében a főegyházmegyei ingatlanokhoz tartozó támfalak vizsgálata megtörtént, egy jól látható szakasz javítása jelenleg is folyamatban van.”
Teret adtunk a szakember véleményének is: „A megküldött műszaki leírás hivatkozik a támfal repedésére és további statikai problémákra, ami miatt a vezetékek támfalon történő átvezetése elvetésre került. A Veszprém 223 hrsz.-ú és a Veszprém 224 hrsz.-ú Ingatlan közötti támfal repedésekkel rendelkezik, továbbá a közelmúltban a környező épületek felújításából adódó statikai behatások komoly állagromlást eredményeztek. Mindezeket megerősíti, hogy a műszaki leírás egyértelműen utal arra, hogy a kivitelezési munkákat követően a támfal rekonstrukcióját tervezik.”
Vezetékek a támfalon

A nagyfeszültségű kábeleket, a nyomvonalrajzok szerint, eredetileg földkábelként tervezték, de az átvezetésük a Körmendy-udvar és az MTA udvara között a liftakna miatt nem volt kivitelezhető, így az említett nagyfeszültségű kábelt jelenleg a várfalon kívül vezetik. A szakma szerint a támfalon kívüli levezetés az MTA udvara és a Jókai utca felől is látható, ami városképi szempontból jóváhagyást igényelt.
„A településképi szempontokat pedig körültekintően és alaposan figyelembe vettük; ezért is készülnek takart, rejtett, a látképet érintetlenül hagyó műszaki megoldások. A látképpel kapcsolatos egyeztetések minden esetben az érintettek bevonásával zajlottak” – tájékozatta lapunkat az Érsekség.
Pénzügyekre nincs válasz
Legutóbbi „levelezésünk” során a várlift-projekt költségeivel kapcsolatos kérdésünkre az Érsekség konkrét válasz helyett az alábbiakról tájékoztatott:
„A várlift kialakítása a beruházás azon céljait segíti, hogy akadálymentes bejutást biztosítsunk a várhegyre. A projekt során az akadálymentesítés kiemelt szempont, szeretnénk, hogy a várnegyed a kerekesszékkel vagy babakocsival érkezők, illetve az idős, nehezen mozgó látogatók számára is könnyen megközelíthető legyen… A várlift munkálatai ütemezetten haladnak, várhatóan jövő évben az üzembe helyezzük.”
Vezető képünkön: A liftakna érkeztető végpontja a Körmendy-ház udvarában, a támfalon a nagyfeszültségű vezeték










