Soros, Brüsszel és a migránsok mellé újabb bűnbakok állíthatók a kormány céltáblájára: a diplomás nők. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a hazai oktatás a nőies tulajdonságoknak kedvez, ezért a lányok könnyebben jutnak a felsőoktatásba. Ez demográfiai problémát okozhat, munkaerőpiaci problémát jelent, végső soron gyengíti a magyar gazdaság fejlődését, versenyképességét.
„Pink education” jelenség Magyarországon?! címmel végzett 700 tanár és szülő bevonásával kutatást az ÁSZ. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőiről és gazdasági-társadalmi hatásairól az oktatás irányítóit kívánják fölvilágosítani.
Nem kérdés, hogy a kormány és a belügyér az akadémiai kutatók állításait fogadja el vagy a magukat számvevőknek nevezőkét. Ők öten pontosan azt bizonygatták elemzésükkel, amit a hatalom vár tőlük. Kutatásuk erősíti az előítéleteket. Például azon szomorkodnak, mekkora tragédia a diplomás nők számának emelkedése, mert nem mennek férjhez, nem szülnek majd gyerekeket… Holott nem az a baj, hogy a felsőfokú végzettségű nők száma magas, hanem a diplomás férfiak vannak kevesen!
Lányok, fiúk dekázgatnak
Néhány gyöngyszem: azt írják, a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás. A férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni és hatással van a szorgalmukra is. Mindezt az alábbi tudományos érvvel igazolják: „Aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni.”
Ezt nem vitatjuk, de figyelmükbe ajánljuk, hogy a dekázó világbajnok hölgy: Szász Kitti, aki 60 másodperc alatt 111 sarokérintéssel világcsúcstartó.
Társadalmi mobilitás – nemi egyenlőség
A számvevők szerint a kötelező érettségi tárgyak felosztása is a lányoknak kedvez, hiszen három humán vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) mellé csak egy reál (matematika) társul. Ez a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség szempontjából felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. Indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését.
Nemi szempontok az oktatásban
Vajon melyik lesz fölösleges, az idegen nyelv azzal a felkiáltással, tanuljon meg mindenki magyarul, aki hozzánk jön? Vagy a történelem, még a végén hallanának az ellenállásról, a felkelésekről és forradalmakról? Vagy a matematika mellé, az egyensúly kedvéért, beemelnék a fizikát, a biológiát és a kémiát? Az nem akadály, ha nincs végzett tanár ezen a szakokon. A tanulmány szerint „a fiúk később érnek, amit a beiskolázási életkor meghatározásánál is figyelembe kellene venni”. A reáltárgyak oktatását majd felajánlják férfiúknak, ők úgyis később érnek, előbb-utóbb csak eljutnak az egyetemig.
Olvasván a kutatási jelentést, az ember jól mulat. De mi lesz, ha mindebből levonják a következtetést, és zseniális ötleteiket bevezetik az oktatásban?
Fotó: kaposvarmost.hu