– Mama! Ha segítek, előbb készen leszel – mondja az unokám főzés közben, mert szeretné, ha minél előbb befejezném, hogy inkább vele foglalkozzam. Ma van a láthatatlan munka világnapja. A láthatatlan munkát Magyarországon még mindig többségében nők végzik.

Heti nagytakarítás, nagymosás, napi főzés, pakolás. Ez az a munka, ami napi két–hat órát vesz el az életünkből, és amire azt mondják: láthatatlan. Csak akkor látszik, ha nem végzik el.

A magyar nők tömegei számára a fizetett munka után otthon kezdődik a második, fizetetlen műszak. A háztartási feladatok nemek közötti megoszlásában Magyarország kifejezetten rosszul teljesít. A magyar nők kétszer annyi háztartási munkát végeznek, mint a férfiak. A rengeteg otthoni feladat mellett nem csoda, hogy a nőknek kevesebb idejük jut a fizetett munkájukra. Vagyis ezek az otthoni terhek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők a fizetett munkájukban kevesebbet keresnek a férfiaknál.

A láthatatlan munka kifejezés 1987-ben jelent meg először, és azt a fizetetlen munkát jelenti, amelyet a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai, jellemzően nők.

– Fontos megjegyezni, hogy a kifejezésben a láthatatlan nem magára a munkára utal, amelynek igenis látható eredményei vannak, hanem arra, hogy a társadalom sokszor nem becsüli meg, pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket – szögezi le dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.

Hogy milyen irdatlan mennyiségű láthatatlan munkát végzünk (elsősorban a nők), azt jól mutatja, hogy a KSH számításai szerint a GDP 25 százalékkal nőne, ha a gazdasági mérőszámokba ezeket a tevékenységeket is bevonnánk. A gyermeket nevelő férfiak csupán 19 százaléka végez napi szinten háztartási munkát, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban.

Magyarországon egy nő átlagosan 18 százalékkal keres kevesebbet, mint egy férfi. Hogy ez hogyan függ össze a láthatatlan munkával?

– A háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása amellett, hogy jelentős terhet ró a nőkre ahhoz is vezet, hogy kevesebb idejük és korlátozottabb lehetőségeik jutnak a fizetett munkára – magyarázza a problémát Csernus. – A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a munkahelyükön előbbre lépjenek, magasabb fizetést kapjanak. Nem tudnak olyan rugalmasan rendelkezésre állni, és sokszor csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, hogy a fizetetlen munkát végezzék, amiért gyakran semmilyen megbecsülést nem kapnak a környezetüktől.

A társadalmi sztereotípiák pedig rengeteget rontanak a helyzeten. Egy tavaly publikált európai uniós kutatás szerint a magyarok 70 százaléka úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az otthoni feladatok ellátása és a gyerekgondozás. Ugyanekkora arányban értenek egyet azzal, hogy egy nő számára mindig a családnak kell az elsőnek lennie.

– A társadalmunkban uralkodó nemi sztereotípiák folyamatos kölcsönhatásban vannak a kormányzat káros családpolitikai narratívájával. Utóbbi a nők társadalomban betöltött szerepét egyre inkább a gyermekgondozási és otthoni feladatokhoz köti. A nőket vagy valakinek az anyjaként, vagy valakinek a feleségeként képzeli el. Mindez összességében a nők súlyos egzisztenciális kiszolgáltatottságához vezet – magyarázza Dr. Csernus Fanni.

A nemek közötti bérszakadék felszámolásáért indított kampányt az Amnesty Magyarország Ami a nőket illeti címmel.

Illusztráció: Shutterstock