A Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága a magyar tudomány napja alkalmából ünnepséget rendezett az egyetem aulájában. A magyar tudomány ünnepének idei központi témája: határtalan tudomány.
A rendezvényen Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, dr. Bokor József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke és Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere mondott ünnepi köszöntőt.
(A galéria bármelyik képre kattintva kinyílik.)
– Korunkban az emberiség élete elképzelhetetlen lenne a tudomány vívmányai, sőt annak állandó fejlődése nélkül – mondta ünnepi beszédében dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. – Az erőforrások kimerülését éppen a tudomány állandó fejlődése révén, új anyagok, technológiák és eljárások fejlesztésével sikerült eddig elkerülnünk, miképp tudományos felfedezések segítettek az emberi tevékenység katasztrofális következményeinek elhárításában vagy mérséklésében is. A tudomány esetében tehát az állandó fejlődés a fenntarthatóság záloga. Ennek hiányában az ember alkotta világ néhány évtizeden belül elolvadna, mint a nyílt óceánra sodródó jéghegy. A tudomány már évszázadokkal ezelőtt határok nélkülivé, nemzetek felettivé vált. Mennyire képtelen gondolat lenne nemzeti tudományokról, például szlovák fizikáról vagy angol kémiáról beszélni, gondoljuk csak el, hova jutott volna ezekkel a világ. Bár megjegyzem, ezen a téren napjainkban némi regresszió tapasztalható, hiszen számos országban a politika egyre gyakrabban és erőszakosabban foglal állást a tudományra tartozó kérdésekben is. Ám a nem kellően körültekintő tudás korlátlan és felelőtlen alkalmazása súlyos károkat okoz. Egykoron innovációs sikertörténetnek számító felfedezések kerültek így a vádlottak padjára, mint az ólmozott benzin, a freonok, az azbeszt, vagy manapság a nem lebomló műanyagok, amelyekből akaratunkon kívül napjainkra a világűrből is megszemlélhető gigantikus műalkotást, a nagy óceáni szemétszigetet sikerült létrehoznunk. A XXI. században az egyre bonyolultabbá váló világban zajló folyamatok jobb megértése és a tudomány újabb zsákutcáinak elkerülése érdekében, az inter- és multidiszciplinaritás zászlaja alatt elindult a tudományágak közötti párbeszéd, megkezdődött a falak lebontása. Sajnálatos módon azonban napjainkban a tudomány eredményeit az emberek tudatában a fake science, az áltudományok az internet és a közösségi média közvetítésével zajló példátlanul gyors burjánzása szorítja defenzívába, egyre szűkülő határok közé. A konteó, mint például a lapos Föld vagy a chemtrail-hívők akár szórakoztatók is lehetnének, ha a társadalom egyre nagyobb részében nem ásnák alá a tudomány iránti bizalmat, és nem vonnák el a figyelmet a megoldásra váró műszaki, gazdasági, társadalmi és környezeti problémákról. Mindenesetre jól demonstrálják Albert Einstein veretes mondásának igazságát: A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.
– A Magyar Tudományos Akadémia szerepe ebben az álhírekkel terhelt világban az, hogy korrekt visszacsatolást, útbaigazítást adjon a lakosság felé a tudományos kérdésekkel kapcsolatban, amit főleg a területi bizottságokon keresztül tud megtenni – hangsúlyozta dr. Bokor József, az MTA alelnöke. – Ebben példamutató a Veszprémi Akadémiai Bizottság munkája. Szeretnénk, ha ez a hálózat továbbra is működne a nemzet szolgálatában, hisz a tudomány értékei, vívmányai nélkül nem fogunk megmaradni és fejlődni! Nagyon sokat kell dolgoznunk a bizalom megtartása érdekében, és partnerei vagyunk a kormánynak, a vállalkozásoknak.
Pósfai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának elnöke emlékeztette az ünnepség résztvevőit: a magyar tudomány napján azt ünnepeljük, hogy Széchenyi István felajánlása nyomán 1825-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia.
– Nemigen tudunk más olyan szervezetről Magyarországon az egyházakon kívül, amely 193 éve folyamatosan működik ugyanazzal a küldetéssel, céllal, 151 éve ugyanabban a székházban – tette hozzá.
[stextbox id=”grey”]
Nemcsak a tudomány határtalan, hanem a tékozlás is
– Valószínűleg egyszer el fog készülni a magyar tudomány hálózatát leképező térkép, sőt talán már létezik is ilyen – mondta Pósfai Mihály. – A legnagyobb, központi csomópont ezen a térképen a Magyar Tudományos Akadémia az intézethálózatával együtt, aztán néhány nagy egyetem, majd a Pannon Egyetem következik. A csomópontok között néhol szélesebb, néhol keskenyebb összekötő vonalak húzódnak, rengeteg szállal kapcsolva a környező és a távolabbi országok csomópontjaihoz. Bonyolult rendszer, csak körültekintően érdemes babrálni. Nem hiszem, hogy bármelyik összekötő szál elvágása helyes lenne, az meg egyenesen felfoghatatlan, hogy egy tekintélyes méretű csomópontot 90 ország diákjaival, kutatóstul, 15 ERC granttal (az Európai Kutatási Tanács, angolul a European Research Council, azaz ERC működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét – a szerk. megj.) együtt csak úgy átdobjuk a határon Bécsbe. A Közép-Európai Egyetemről beszélek. Persze épp az imént mondtam, hogy a tudomány nem ismer határokat, de a viccelődés helyett inkább az jut eszembe, hogy nemcsak a tudomány határtalan, hanem a tékozlás is. Nem először történik ilyesmi a történelemben.
[/stextbox]
Az ünnepség keretében Porga Gyula Polinszky-díjat adott át Ötvös Tamásnak, a Balluff–Elektronika Kft. ügyvezető igazgatójának. A VEAB Év kutatója díjakat Pósfai Mihály adta át Stenger-Kovács Csillának, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézete docensének, Szabó Róbertnek, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja tudományos titkárának és Szűts István Gergelynek, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára főlevéltárosának. A Méray László-díjat dr. Süle Zoltán egyetemi docens vehette át az egyetem rektorától.
Biró Ferencet summa cum laude minősítéssel, Jónás Jácint Gábort summa cum laude minősítéssel és Kovács Andrást summa cum laude minősítéssel, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok tudományágban Hegedüs Imrét summa cum laude minősítéssel és Sági Dánielt summa cum laude minősítéssel, állattenyésztési tudományok tudományágban dr. Molnár Andort summa cum laude minősítéssel, gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban Berkesné Rodek Nórát summa cum laude minősítéssel, Nagy Zita Barbarát summa cum laude minősítéssel és Péczely Györgyöt rite minősítéssel, környezettudományok tudományágban Vincze Ernőt summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá.
Padisák Judit professzor asszony, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke Dósa György egyetemi docensnek átadta habilitációs oklevelét.
Polinszky Gábor, a „Veszprémi Vegyészekért” Alapítvány kuratóriumának elnöke és Németh Sándor, a Mérnöki Kar dékánja Polinszky ösztöndíjat adott át Nagy Roland mechatronikai mérnök alapszakos hallgatónak. A másik díjazott, Szeitz Beáta vegyész mesterszakos hallgató jelenleg külföldön tartózkodik.
