Február 4-e a rák világnapja. Ezúttal a tüdőrákról lesz szó, amely hazánkban a daganatos halálesetek leggyakoribb oka.
Nemzetközi kitekintés
A rák világnapját az UICC, azaz az Unió a Nemzetközi Rákellenőrzésért nemzetközi szervezet kezdeményezésére tartják minden év február 4-én. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a megelőzés fontosságára, a betegséggel kapcsolatos ismeretek terjesztésére és a betegellátás javítására.
A statisztikák sajnos nem javulnak: világszerte évente 10 millió ember hal meg a különféle rákbetegségek következtében – holott a halálozások akár egyharmada megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta elhalálozással kell számolni évente.
A rák továbbra is a második vezető halálok világszerte. A megbetegedések kezelése jelentős terhet ró a nemzetgazdaságokra is: becslések szerint évi 1,16 billió dolláról beszélhetünk – ez egy újabb indok, amiért kiemelt hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek és a felvilágosításnak.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország élen jár a rák okozta halálesetek számában. Hazánkban a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés: százezer lakosra 89,2 tüdőrák-eredetű halálozás jut (2017-es adat), – ez a legmagasabb arány az uniós tagállamok között. Ez világviszonylatban is így van: az összes diagnosztizált rák 11,6 százaléka tüdőrák, amely egyben a legtöbb haláleset okozója is az ilyen típusú megbetegedések között. A tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, azonban az újonnan diagnosztizált esetek és az elhunytak körülbelül harmada 65 évesnél fiatalabb.
A legkézenfekvőbb megoldás a megelőzés
A daganatos megbetegedések egyharmada életvitelből eredő kockázati tényezők miatt alakul ki. Ezek egyike a rendszeres dohányzás, amely a tüdőrákos elhalálozások 80 százalékának előidézője. A dohánytermékekben található karcinogén anyagok és kemikáliák a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek, ahonnan mindenhova eljutnak a szervezetben, ezért nem csak a légzőszervekben okozhatnak daganatos elváltozást, de egyéb szerveket is megbetegíthetnek.
Nagy problémát jelent a passzív dohányzás is, mivel a passzív dohányosok tüdejébe szinte ugyanannyi káros anyag juthat be a dohányfüsttel, mint az aktívakéba. Nézzünk néhány példát:
-
Egy helyiségben egy nap alatt egy doboz cigarettát elszívó dohányos mellett tartózkodni olyan, mintha a nemdohányzó is legalább három szál cigarettát szívna el.
-
Ha egy parkban néhány órát eltöltünk egy dohányzó mellett, az olyan, mintha mi is elszívnánk egy szál cigarettát.
-
Ha az autóban felhúzott ablak mellett dohányzik valaki, az egy óra alatt olyan hatású, mintha három szál cigarettát szívna el a nemdohányzó utas is.
Figyeljünk oda arra, hogy a mások által elszívott dohánytermékek füstjének belégzése ránk nézve is káros!
Nagy figyelmet kell fordítani az egészen fiatalok dohányzással kapcsolatos egészségtudatos nevelésére is. A WHO adatai szerint a 15 éves lányok 21, a fiúk 20 százaléka dohányzik hetente legalább egy alkalommal. Az OECD adatai szerint (2015) a teljes magyar felnőtt lakosság 26 százaléka – több mint kétmillió ember – tekinthető rendszeres dohányosnak.
A korai felismerés szerepe
A tüdőrák lassan alakul ki, és kezdetben nem jár tünetekkel, sőt fájdalommal sem, mivel a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A jellegzetes tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő az orvos felkeresése. Ilyen tünetek lehetnek például a köhögés vagy annak megváltozása, mert ilyenkor a növekvő daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, a tartósan fennálló, kellemetlen mellkasi fájdalom, vagy a légszomj, általános gyengeség, rekedtség. A gyakran visszatérő és nehezen gyógyuló tüdőgyulladás is lehet a tüdőrák tünete, mivel a növekvő daganat hörgőszűkületet, ennek következtében pedig gyulladást okoz.
A dohányosok rendszeresen járjanak szűrésre!
A korai felismerés esélye növelhető a rendszeres szűréssel, hiszen a vizsgálatok a rákmegelőző állapot megállapítására is alkalmasak lehetnek. Sajnos a betegek nagy része csak a tünetek megjelenését követően – sok esetben jóval azok után – fordul orvoshoz.
Örvendetes azonban, hogy Magyarországon is elindult a HUNCHEST2 szűrőprogram – az ötven évesnél idősebb, dohányzó, vagy korábban dohányzó férfiak és nők – alacsony dózisú CT-vizsgálattal végzett, ingyenes szűrésére, amelynek célja a tüdőrák korai felismerése, ugyanis az esetek nagyobb részében csak előrehaladott, már nem műthető stádiumban fedezik fel a betegséget.
Figyeljünk oda: ha veszélyeztetett csoportba tartozunk, vegyük igénybe a szűrővizsgálatot! A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.
